2021. szeptember 24., Gellért Mercedesz

Mindenki ügye

#európai parlament #melegházasság

Tényleg kötelezővé teszi a melegházasságot az Európai Parlament?

Tarnay Kristóf Ábel 2021.09.15. 11:29

Nem, csupán az Európai Parlament felhívta a Bizottságot, hogy tegyen valamit azért, hogy aki az egyik országban összeházasodik, azt a másikban is ismerje el az állam, még ha azonos neműek is.

szallitotta_azonnali_1@2x

Nagyot ment kedden a magyar nyelvű sajtóban az Európai Parlament (EP) azon állásfoglalása, hogy minden ország ismerje el az azonos neműek házasságát. Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője arról beszélt ennek kapcsán, hogy Brüsszel „páros lábbal szállt bele a családpolitikába”. De miről is van szó valójában, tényleg kötelező lesz a melegházasságot mindenhol bevezetni?

Röviden: nem.

– Először is ez pusztán egy állásfoglalás volt. Az EP határozatot hozott arról, hogy mit szeretne, azonban mivel az Európai Unió rendes jogalkotási eljárásában az EP-nek nincs javaslattevő jogköre – az csupán az Európai Bizottságnak van –, ezért csak felszólította a Bizottságot, hogy foglalkozzon az üggyel.

Azaz a most elfogadott állásfoglalás semmilyen jogi kötőerővel nem bír, egyedül annyival, hogy a Bizottságnak most válaszolnia kell az EP-nek, hogy fog-e foglalkozni az üggyel, vagy ha nem, akkor miért.

– Maga az állásfoglalás egyébként arról szól, hogy ha egy azonos nemű pár összeházasodott egy olyan országban, ahol erre lehetőség van, akkor ezt a házasságot figyelembe kell venni azokban az országokban is, ahol nincs melegházasság, illetve el kell fogadni egy gyerek szüleit az államnak akkor is, ha azonos neműek.


– Emellett valóban tartalmaz egy állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy az azonos neműek házasságát és élettársi kapcsolatát közös uniós jog kell, hogy kezelje, bár rögtön utána azt fájlalják, hogy egy tizenhárom éves egyenlő bánásmódról szóló javaslatot is blokkol még a Bizottság.

 

De akkor mit is is fogadtak el?

 

Az állásfoglalási indítvány az LMBTIQ-személyek jogairól magyarul itt érhető el. Az indítvány olyan kijelentések után, mint hogy „az LMBTIQ-jogok emberi jogok” és hogy az EP üdvözli a Bizottság LMBTIQ-stratégiáját, illetve aggódik a szivárványcsaládok megkülönböztetése miatt, a következő jogi kötőerővel nem bíró állásfoglalást tartalmazza:

 

– az EU-nak az állásfoglalás szerint közös uniós megközelítést kellene alkalmaznia az azonos nemű párok házasságának, illetve élettársi kapcsolatának a kezelésére;

 

– elítélik, hogy a Bizottság még nem fogadta el a szexuális kisebbségeket is védő, egyenlő bánásmódról szóló 2008-as EP-javaslatot,

felhívják a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy minden uniós tagállam biztosítsa a más uniós tagállamból a területükre költöző szivárványcsaládok tagjai közötti családi kapcsolatok jogi értelemben vett folytonosságát, legalább azokban a helyzetekben, amikor az emberi jogok európai egyezménye ezt megköveteli.

– Külön kiemelik, hogy mindenhol ismerjék el a más uniós tagállamból áttelepülő családoknál a gyerekek anyakönyvi kivonatát, még akkor is, ha azon a szülők azonos neműek, hogy a gyerekek a költözés után ne váljanak hontalanná;

 

– támogatják a Bizottságot, hogy az uniós bűncselekmény-listát terjesszék ki a gyűlölet-bűncselekményekre is, köztük a homofób támadásokra;

 

– felhívják a Bizottságot, hogy tegyen konkrét intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a szabad mozgást valamennyi család számára, beleértve a szivárványcsaládokat is, ebbe fogalmazza bele, hogy tiltsák az államok az azonos nemű párokkal kapcsolatos diszkriminációt a foglalkoztatásban és a szakképzésben;

pexels-melegházasság
Fotó: pexels.com

– a szabad mozgásról szóló irányelvben tisztázza, hogy a partnerekre, szülőkre és egyéb rokonságra való hivatkozások foglalják magukban az azonos nemű párokat is, és töröljék a korábbi terminológiát, mely csak akkor írta ezt elő, ha az adott országban az élettársi kapcsolatot egyenrangúnak tekintik a házassággal;

 

– kérik, hogy kezdjék újra az egyeztetést a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni hetes cikkelyes eljárásokról és használják ki az ezzel kapcsolatos eszközeit.

Azaz az állásfoglalás lényege, hogy egy tagállamban már elismert jogi státuszt ne veszítsen el az, aki egy másik tagállamba költözik,

de addig egyáltalán nem írják elő ezt az Európai Unióban, amíg erről egy rendeletet el nem fogadnak.

 

Rendeletjavaslatot csak a Bizottság tud benyújtani, amit aztán az Európai Parlamentnek és a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsának is el kell fogadnia, mielőtt jogerőre emelkedne.

 

Szabad mozgás és egy romániai per 

 

Bár az EP honlapján is egy szivárványzászlós fotóval illusztrálták az állásfoglalásról szóló hírt, annak fontos kiindulási alapja az EU-n belüli szabad mozgás volt, igaz, valóban a meleg párokkal kapcsolatosan. Az EP-határozatban is hivatkoznak egy román férfi, Adrian Coman és házastársa, Claibourn Robert Hamilton perére a román bevándorlási hatósággal szemben.

 

Utóbbi az Egyesült Államok állampolgára, mindketten férfiak. Belgiumban összeházasodtak, ahol erre lehetőségük van, később pedig szerettek volna Romániába visszatelepülni. Az uniós jog ugyanis lehetőséget ad nem EU-s állampolgároknak a betelepülésre, ha egy uniós állampolgár családtagjai. Coman és Hamilton is ezt szerették volna, ám Hamilton hosszú távú maradását megtagadták Romániában,

miután a román hatóságok az EU-s szöveg „házastárs” fogalmába csak az ellenkező nemű párokat értették bele.

Az ügy végül a strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé került, ahol ugyan igazat adtak nekik, de Románia mai napig nem vezette át ezt a döntést a nemzeti jogszabályai közé.

 

A mostani EP-állásfoglalásnak konkrét jogkövetkezményei tehát csak akkor lesznek, ha az Európai Bizottság ténylegesen benyújt ezzel kapcsolatosan egy rendeletjavaslatot, amit később az EP és a tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsa is elfogad, viszont

az EP-képviselők valószínűleg nem túl bizakodóak, hiszen mostani állásfoglalásukban arra is felszólították a Bizottságot, hogy a korábbi EP-határozatokkal is foglalkozzon.

Az állásfoglalást egyébként 387 szavazattal, 161 ellenszavazat és 123 tartózkodás mellett fogadták el. A magyar EP-képviselők közül az MSZP, a Momentum és a DK politikusai igennel, a Fidesz-KDNP-sek nemmel szavaztak, a jobbikos Gyöngyösi Márton pedig tartózkodott.

 

Ezt a cikket az Azonnali szállította.

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egri ügyek csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló