Rendeletet adtak ki a műtét előtti PCR-tesztről: néhány esetben nem kell fizetni érte

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere még májusban hozott utasítást arról, hogy halasztható műtétre és rehabilitációs ellátásra csak az mehet a magyar egészségügyben, akinek van érvényes védettségi igazolványa, vagy ha az nincs, akkor önköltségen a beteg PCR- vagy antigéntesztet csináltat (előbbi 19.500 forintba, utóbbi 11 forintba kerül ithon). Ehhez később annyit hozzátett a minisztérium, hogy annak a tesztjét a kórház finanszírozza, aki önhibáján kívül (például egészségi állapota miatt) nem tudta felvenni az oltást.

Azonban – mint azt a Telex kiszúrta – a napokban megjelent az alapvető jogok biztosának, dr. Kozma Ákosnak a jelentése, amely több kifogást is emelt. (Az ombudsmanhoz korábban Szél Bernadett országgyűlési képviselő is fordult az ügyben, de most azért vizsgálták meg közelebbről, mert egy négy éves gyerektől és a kísérőjétől kértek fizetős tesztet egy egészségügyi intézményben.)

Dr. Kozma Ákos azt írta, hogy a rehabilitációs ellátásokhoz és halasztható beavatkozásokhoz szükséges negatív tesztről nem hoztak kormányrendetet, az csak Kásler Miklós egyedi utasításaiban és a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központ körleveleiben jelent az meg. Márpedig

a PCR és antigén tesztek követelménye, valamint azok költsége megtérítésének miniszteri utasításban történő előírása ellentétes az Alaptörvény jogállamiság elvével.

Az ombudsman azt is hozzátette: Kásler és Müller leveleiben nincsenek érthetően és világosan meghatározva, leírva a követelmények (úgy, hogy hogy azok teljesen érthetőek legyenek az egészségügyi intézményekben mindenkinek), így aztán "a nem megfelelő szabályozási szint és a tartalmi bizonytalanságok okán sérül a jogállamiság elve, valamint az abból levezethető jogbiztonság követelménye".

Továbbá, mivel nem kötelező az oltás, és nincs olyan kormányrendelet, ami az egészségügyi ellátást a védettségi igazolványhoz kötné, így Kásler utasítása az ombudsman szerint "alkalmas arra, hogy az emberi méltósághoz való jogból levezethető egészségügyi önrendelkezési joggal összefüggő visszásságot okozzon, mind az oltás felvétele, mind az elektív beavatkozásban való részesülés tekintetében". Ezenkívül az "egyenlő bánásmód követelményével sem áll összhangban" az, hogy az egészségügyi ellátásban különbséget tesznek védettségi igazolvánnyal rendelkezők és nem rendelkezők között.

Az alapvető jogok biztosa ezért "a visszáságok orvoslására és a jövőbeli jogsérelem lehetőségének elkerülése érdekében" felkérte a minisztert, hogy a májusi utasításait és az ügyben kiküldött körleveleit vonja vissza.

Az ombudsman jelentésére reagálva a Kormányzati Tájékoztatási Központ közölte, hogy mivel mindenki ingyen beoltathatja magát, ezért szerintük

semmi sem indokolja, hogy az adófizető magyar emberek állják azoknak a halasztható műtét előtt álló betegeknek a PCR-teszt költségeit, akiknél a teszt elvégzésére kizárólag azért van szükség, mert szabad akaratukból nem éltek az oltás lehetőségével

. Abban viszont igazat adtak az ombudsmannak, hogy a kérdést kormányrendeletben kell szabályozni, és jelezték, hogy a héten ez meg is fog történni.

A HVG péntek délután arról számolt be, hogy meg is jelent a Magyar Közlönyben a kormányrendeletet, amely rendezni hivatott a műtétre várakozók fizetős PCR-tesztjéről a kormány és az alapvető jogok biztosa közötti vitát. Ahogyan a kormány korábbi közleménye alapján várható volt, az ombudsman véleménye ellenére is kifizettetik a PCR-tesztet a műtétre várókkal, de lesz néhány kivétel:

- a PCR-tesztért nem kell fizetni a gyermeküket kórházba kísérőknek,
- azoknak, akik önhibájukon kívül nem vehették fel az oltást,
- a 18 év alattiaknak,
- akiknél felmerül a fertőzés gyanúja.

De a rendeletben szerepel az is, hogy az orvos döntése alapján a műtétre váró betegnél nem kell kötelezően, minden esetben elvégezni a koronavírustesztet. A határozat szövege szerint "A koronavírus ellen nem védett, tervezhető invazív beavatkozásra jelentkező személy esetében, ha az invazív beavatkozás kockázata – szakmai szempontból – elhanyagolható, a tervezett invazív beavatkozást végző szakorvos döntése alapján a (…) tesztek elvégzése nélkül a tervezett invazív beavatkozás végrehajtható".