Skip to main content
2025. február 10., Hétfő, Elvira névnap

2023. márc. 08. Szerda, 11:38 | Pintér Bence | Mindenki ügye

Rákosi iparfejlesztéséhez hasonlít az akkugyárak erőltetése egy tanulmány szerint

Gyártsunk olyat, amihez semmink sincs!

444 ismertette Győrffy Dóra professzor, az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának elnökének és a Corvinus Egyetem oktatójának 29 oldalas tanulmányát a magyar akkumulátorgyártási ambíciókról.

A tanulmány szerint Magyarország úgy akar akkugyár-nagyhatalom lenni, mint ahogy Rákosi alatt a vas és acél országa akart lenni: hogy nincs hozzá helyben semmije.

Röviden összefoglalva a következők kellenének ahhoz, hogy ésszerű legyen itthon akkugyárakra építeni a jövőt:

- nyersanyagok (kobalt, lítium, grafit), amelyek Ausztráliában, Kínában, Kongóban és a skandináv országokban vannak, itt nincsenek;

- olcsó áram és földgáz – ezeket most is importálja Magyarország, a debreceni gyár a paksi áramtermelés negyedét vinné el;

- vízből sincs elég, a 2022-es aszály erősen érintette az Alföldet, ahová most a hatalmas akkugyárat akarják felhúzni;

és olcsó, nem túl magasan képzett munkaerőből sem állunk olyan jól.

Ami miatt egyáltalán megéri itt akkugyárakat építeni, az éppen az, hogy a magyar kormány nagyon bőkezűen támogatja azokat: a költségeik mintegy 10 százalékát adókedvezményekkel és egyéb juttatásokkal a magyar állam fedezi, csakhogy ez az állami támogatás Győrffy számításai szerint aligha térül meg.

A teljes tanulmány itt olvasható.

indexkép: Fortepan / Bojár Sándor