Megérkezett az idei első hó
Nem békemisszió volt Orbán Viktor moszkvai látogatása Vlagyimir Putyinnál, ez csak fedőtörténet, sokkal inkább a sajátos különutas magyar külpolitika újabb bizonyítékát láttuk. Mi sem mutatja ezt jobban, mint, hogy amikor Orbán Moszkvában volt, Boris Johnson brit miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő Kijevben tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, ez önmagáért beszélt – mondta Sz. Bíró Zoltán történész egy online konferencián.
A Political Capital által szervezett eseményen a magyar kormányfő látogatását értékelték szakértők. Deák András energetikai szakember szerint tény, hogy az európai gázpiacon „ár– és volumenproblémák is vannak ezek jelentős része azonban orosz részről jön”.
Erre kétségtelenül reagálni kell, akár egy miniszterelnöki látogatással is, bár az kérdés, hogy erre a politikai szint-e a legmegfelelőbb.
Ha idén nem is, jövő télen nagyon nagy probléma lehet az európai gázpiacon, ha nem sikerül a stabil beszerzési forrásokat megtalálni-
Az orosz cél az, hogy hosszútávú szerződéseket kössenek az európai partnerekkel. Orbán Viktor és Putyin bejelentette, hogy a korábbi négyhez képest plusz egymilliárd köbméter gázt szállít nekünk Oroszország, Deák András szerint ez azt jelenti, hogy a 2030-as évekig el van látva a magyar gázpiac.
„Paksnál sok a bizonytalanság, az oroszok a választásokig bizonyosságot akartak legalább az engedélyezésben. Ez nem lesz meg, de ilyen egy nukleáris beruházás. Máshol is túllépnek költséget, határidőt” – mondta Deák András, aki szerint viszont Putyin egyszerűen nem mondott igazat, amikor azt állította: az európai ár ötödéért kapjuk a gázt.
Ez badarság, Putyin összetévesztette Magyarországot Belaruszal, mert nekik szállítanak ilyen áron
– fogalmazott a szakértő.
Krekó Péter, a Political Capital igazgatója szerint a tárgyalásokon nem volt egyértelmű Orbán pozíciója, mert nem állt ki elég határozottan a NATO közös álláspontja mellett.
A többi közép–kelet európai ország sokkal nyitottabb arra, hogy NATO csapatokat állomásoztasson, a magyar külön utasság egyre nyilvánvalóbb a régióban is
– mondta. A paksi bővítéssel kapcsolatban felmerült kérdésként, hogy – akár egy kormányváltás esetén – leállítható-e a beruházás.
Deák András szerint „Paks II még megállítható, de már így is nagy sokba került”. Például már gyártják a turbinákat Oroszpországban ezek 500-600 millió euróba kerülnek majd. Ha most kiszállnánk, akkor is lenne belőle nagyjából 8 milliárd eurós veszteség.
De ha megvan az engedély, ami folyamatban van jelenleg, akkor már nagyon nehéz kiszállni az egészből. Nagyon nehéz meglátni, hogy mi lesz ebből. 2022-től folyamatosan kell rengeteg pénzt a beruházásba, ami minden évben nagyon megterheli majd az államháztartást, kérdés, hogy Orbán Viktor akarja-e ezt
– mondta a szakértő.
A látogatás biztonságpolitikai aspektusaival kapcsolatban Sz. Bíró Zoltán azt mondta, Putyin szavaival ellentétben a NATO igenis kinyilvánította, hogy hajlandó tárgyalni rakétarendszerek telepítéséről így nem igaz, hogy az orosz elnök ilyen irányú felvetésére nem kapott megfelelő választ.
Ebben különösen furcsa, hogy Orbán egy NATO tagállam vezetőjeként szó nélkül hagyja, hogy Putyin azt követeli, a NATO térjen vissza az 1997-es állapotokhoz. Orbán Viktor Putyinnak nem szól be, bezzeg Merkelnek annak idején megtette, amikor sajtótájékoztatón keveredett vitába vele
– fogalmazott. Ő arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz gazdaság régóta stagnál, így nem lehet markáns résztvevőnek nevezni a világgazdaságban. Az orosz gazdaságot a chip-hiány még súlyosabban érinti, mint más országokat. Sz. Bíró Zoltán ezért sem gondolja, hogy háború lesz, hiszen ebben az esetben biztosra vehetők a szankciók Moszkvával szemben, a nyugati technológiától függő orosz iparnak pedig nagyon könnyű mélyütéseket bevinni.
Krekó Péter szerint a magyar kisebbséggel kapcsolatban jogos felvetései vannak a magyar kormánynak, de ebben a helyzetben nem az áldozat mellé állni, hanem elmenni a fenyegetőző agresszorhoz, éppen a magyar kisebbség helyzetét rontja, hiszen az ukrán fél semmilyen gesztust nem lát Budapest részéről.
Amikor nyíltan kimondja a magyar honvédelmi miniszter, hogy nem akarjuk Ukrajna NATO-csatlakozását, akkor az a magyar kisebbségnek is rossz. Más országoknak – Lengyelország, Románia – is van bajuk az ukrán kisebbségi törvénnyel, mégis Kijev mellett állnak a konfliktusban. Ráadásul
ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, az orosz katonák az ukrán hadseregbe besorozott magyarok vérét fogják ontani.
A magyar közvélemény fel sincs készülve arra, hogy esetleg menekültek érkezzenek Ukrajna felől. Végül a nyílt háború lehetőségével kapcsolatban Deák András arról beszélt, két-három hétig lehet katonailag fenntartani azt az állapotot, ami az orosz-ukrán határon most van, ha addig nem lesz, akkor nem valószínű, hogy kitör majd.
Sz. Bíró Zoltán szerint az oroszok sem akarnak háborút, már nem az lenne a hangulat, mint a Krím megszerzésekor, amikor eufóriában ünnepelték Putyint.
Ezt a cikket az Azonnali szállította.
Indexfotó: Benko Vivien Cher / MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda
