Lázár János Egerben járt és a fideszesek lelkét ápolta
A kormány megbízásából Varga Judit igazságügyi miniszter adta be azt az új törvénytervezetet, amely egyebek mellett arról szól, hogy a legfőbb ügyészt ezentúl ne sima parlamenti többséggel, hanem kétharmaddal lehessen leváltani.
A javaslatot szemléző Telex cikke szerint
a kormány úgy módosítaná a jelenleg hatályos törvényt, hogy az Országos Bírói Hivatal, a Kúria, az Állami Számvevőszék és az alapvető jogok biztosának pozíciójához hasonlóan a legfőbb ügyészt is csak kétharmados többséggel lehessen eltávolítani a posztjáról.
Az indoklás szerint azért van erre szükség, mert a legfőbb ügyészt megválasztani is kétharmados többséggel lehet, és most nem csinálnak mást, mint ehhez illesztik a megbízatásának megszüntetésére vonatkozó szabályt is. (Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy ez valamennyi közjogi tisztségviselő esetében így van, "tehát amilyen többséggel keletkezik valakinek a megbízatása - a legfőbb ügyésznél ez eddig is kétharmados volt -, ugyanolyan többséggel lehet megszüntetni is a megbízatást. Az a pontosítás, amelyet az előterjesztés tartalmaz, az eddig is létező alkotmányos gyakorlatot foglalja jogszabályba".)
A jelenlegi legfőbb ügyész, a korábbi Fidesz-tag Polt Péter harmadik terminusát tölti, legutóbb 2019-ben hosszabbították meg a kinevezését, amely kilenc évre, 2028-ig szól. Mint a Telex megjegyzi, a jövő tavaszi választások előtt fél évvel az ellenzék egyik visszatérő témája Polt Péter tevékenysége, a gyakran hangoztatott vád szerint ugyanis a legfőbb ügyész az Orbán-kormányt segíti azzal, hogy a problémásnak tűnő ügyekben nem indít vizsgálatot. Az ellenzéki előválasztás két, még versenyben lévő kormányfőjelöltje, Dobrev Klára és Márki-Zay Péter is gyakran beszél arról, hogy a kormányváltás után rögtön szeretnék majd eltávolítani Poltot a posztjáról.
A fenti javaslat mellett a kormány más állami vezetők kinevezésének és felmentésének szabályait is módosítaná.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökét ezentúl nem a miniszterelnök nevezhetné ki hét évre, hanem "a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök", és a felmentése is a köztársasági elnök jogkörébe kerülne. Ugyanez vonatkozna a friss, idén létrehozott állami szervezet, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnökére is.
Ez a hatóság kiemelten fontos és nagyon sok pénzt jelentő, szerteágazó területekkel foglalkozik (többek között a dohánytermékre vonatkozó kiskereskedelem engedélyezésével, a szerencsejátékhoz fűződő szervezés engedélyezésével és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar feletti felügyelettel).
A hír kapcsán a HVG cikke felidézi: a MEKH elnökét, Horváth Pétert 2020-ban nevezte ki Orbán Viktor hét évre, az SZTFH elnökét, Biró Marcellt pedig most október 1-jétől kilenc évre, felmenteni pedig csak rendkívüli esetekben lehet őket. Most pedig megfosztják a miniszterelnököt a kinevezésük és felmentésének hatáskörétől. A két fontos főtisztviselő sorsa tehát annak az államfőnek a kezében lesz, akit a 2022 tavaszán lejáró megbízatású Áder János utódjaként választanak meg (várhatóan még a jelenlegi Országgyűlés) – a korábbi hírek szerint Trócsányi László fideszes EP-képviselő, volt igazságügyi miniszter lehet esélyes a köztársasági elnöki posztra.
