Elindult a nyomozás a Lenkey-ügyben az adatok visszatartása miatt
Vasárnap tartotta meg szokásos évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök, amelyben egy első hallásra nagyon-nagyon vonzó, hét pontból álló családtámogatási programot, illetve a CSOK kiterjesztését jelentette be. Az ugytudjuk.hu cikke szerint a magyar költségvetés terhére az alábbiakat tervezi meglépni a kormány:
- Minden 40 év alatti nő az első házasságakor 10 millió forint kedvezményes kölcsönben részesülhet.
- Bővítik a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kedvezményes hitelét, amelyet két vagy több gyermek esetén használt lakások vásárlására is lehet fordítani.
- Már a második gyermeknél 1 millió forintot átvállalnak a nagycsaládosok jelzáloghiteléből.
- Azok a nők, akik legalább négy gyermeket szültek és neveltek, életük végéig mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól.
- Elindítják a nagycsaládosok autóvásárlási programját, legalább három gyermeknél a legalább hétszemélyes új autó vásárlásához 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást adnak autóvásárlásra.
- Megvalósítják a teljes bölcsődei ellátást, 21 ezer új férőhelyet hoznak létre 3 év alatt.
- Bevezetik a nagyszülői gyedet (gyermekgondozási díjat), így a nagyszülők is maradhatnak gyeden a szülők helyett.
Mégis miért érnek fel ezek az ötletek egy nyílt pénzégetéssel?
A csok 2015-ös bevezetésének legáltalánosabb, kétségtelenül világosan érzékelhető tapasztalata az volt, hogy az egyébként is emelkedő ingatlanárakat még inkább bebikázta. Az új építésű ingatlanok ára lényegében teljesen elnyelte a támogatást. Baromi logikus: ha az állam ad kvázi ingyen pénzt, akkor azt köszönik szépen az ingatlanokat áruló tulajdonosok és beépítik az árba. Az ingatlanárak régiótól függően évi 5-15 százalékot emelkedtek. A legnagyobb emelkedés Budapesten és a megyeszékhelyeken (többek között Egerben) volt, ugyanis itt épültek főként új lakások, amelyekre igénybe lehetett venni a támogatást. Az új építésű ingatlanok áremelkedése magától értetődően húzta magával a használt ingatlanok árát is.
A legmegdöbbentőbb, hogy miközben a szülőképes korú korosztály mindössze 4,1 százaléka élt a csokkal 2018 év végéig, ami egy kimondottan szűk réteg, a kormány által generált áremelkedés a szülésben érdekelt korosztály 95,9 százalékát hozta még nehezebb helyzetbe.
Ráadásul ez kétszeres bukta: a piac természete nem rejtély, ha olcsó pénz jelenik meg, akkor pillanatok alatt elnyeli azt. A támogatásként kifizetett milliárdok lényegében egy év alatt elinflálódtak, a támogatásból kimaradókat pedig még nehezebb helyzetbe hozta. A használt ingatlanokra való kiterjesztése a csoknak tehát csak még inkább fokozza az árak emelkedését, miközben a támogatást igénybe vevők célcsoportja érdemben nem változik. Tehát, akiken segítene a kormány, ők az inflálódás miatt egyre kevésbé tudják kihasználni a csokot, a negatív hatásai viszont az egész országot érintik.
A harmadik hatás is jelentős: a használt ingatlanok iránti vásárlói kereslet növekedése miatt a lakásépítési láz miatt egyébként is leterhelt építőiparban is áremelkedést fog eredményezni, azaz drágábban újíthatják majd fel a tulajdonosok a használt lakásaikat, a költségeket pedig beépítik majd a lakásárakba. Vagy pedig az új tulajdonosok lesznek kénytelenek jóval drágábban felújítani a CSOK-kal vett használt lakásaikat.
További problémák Orbán ígéreteivel az Egri Ügyek szerint:
- A bölcsődei férőhelyek számát valóban emelni kell, ez európai uniós támogatások lehívása révén meg is indult. Csakhogy olyan alacsonyak a fizetések a szociális és nevelői pályákon, hogy aligha találnak majd megfelelő számú bölcsődei dolgozót.
- Jól hangzik az autóvásárlási támogatás is, csakhogy ha a kormány ingyen ad milliókat autóvásárlásra, ez az autókereskedők logikája szerint ugyanúgy meg fogja drágítani a megvásárolható autókat, mint ahogy a CSOK megdrágította a lakásokat.
- Azok a nők, akik ma Magyarországon négy gyermeket nevelnek, csak a legritkább esetben fizetnek személyi jövedelemadót, ráadásul többnyire főállású anyák, tisztelet a kivételnek.
- Általánosságban nem jó üzenet arra bíztatni a fiatal családokat, hogy minél jobban adósodjanak el, és hitelek terhére vállaljanak több gyereket, ehhez pedig nagyobb lakást. A hiteleket ugyanis előbb-utóbb vissza kell fizetni, ahogy az államnak is vissza kell fizetnie, amit felvesz majd, hogy a családok helyett kifizesse a jelzáloghiteleket, a CSOK-ot vagy az autóvásárlást.
Ha pedig beütne egy újabb gazdasági világválság, mint 2008-ban, az ugyanúgy csődbe viheti az eladósódó családokat, mint egykor a fizetésképtelenné váló devizahiteleseket. A gyermekeket pedig nem csak megszülni kell, de tisztességesen, a lehető legjobb körülmények között fel is kell nevelni.
(Fotók: MTI)
