Megérkezett az idei első hó
128 igen szavazattal, 57 nem ellenében és 0 tartózkodás mellett megszavazták a parlamentben azt a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslatot, amelynek értelmében a veszélyhelyzetben elfogadott kormányrendeletek egészen az őszi ülésszak kezdetét követő 15. napig érvényben maradhatnak. Ezzel a törvénnyel biztosították be Orbánék, hogy az eredetileg csak július 3-ig érvényben lévő veszélyhelyzetet jó előre meghosszabbítsák úgy, hogy
ne kelljen a nyári törvénykezési szünetben azzal pepecselniük, hogy soron kívül összehívják a parlamentet a meghosszabbítás céljából.
Hogy az őszi ülésszak kezdetét követő 15. nap pontosan mikor lesz, azt majd Varga Judit igazságügyi miniszter hivatott közzétenni a Magyar Közlönyben akkor, ha már ismert lesz az őszi ülésszak első napjának dátuma. Mindenesetre tavaly az őszi ülésszak szeptember 21-én kezdődött –
ha hasonló lesz a menetrend idén is, 2021. október elejéig minden további nélkül fenntarthatják a veszélyhelyzetet.
A javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának igen szavazata volt szükséges, amit a kormánypárti képviselők biztosítottak. A veszélyhelyzet meghosszabbítását az ellenzéki képviselők nem szavazták meg, mert szerintük a kormány már megmutatta, hogy vissza tud élni a veszélyhelyzet adta felhatalmazással. A független képviselők is egy kivételével a veszélyhelyzet meghosszabbítása ellen szavaztak: az exjobbikos Volner János viszont igent nyomott a Fidesz javaslatára. (Igaz, a független képviselők közül Bencsik János, Sneider Tamás, Farkas Gergely és Fülöp Erik nem vett részt a szavazáson.)
A kritikákra válaszul kormánypárti képviselők – például Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Azonnali kérdésére a kormányinfón – azt hangsúlyozzák, hogy a kormánynak a törvény lehetőséget ad a veszélyhelyzet korábbi eltörlésére is, így „a veszélyhelyzet egy nappal sem fog tovább tartani, mint ameddig szükség van rá”. Igaz, a törvénynek inkább az az értelme, hogy a kormány kényelmesen, az egyenletből a parlamentet kizárva dönthessen arról, hogy pontosan mikor oldja fel a veszélyhelyzetet – úgy, hogy közben egyébként az őszi ülésszak kezdetét követő 15. napig lehetőséget biztosított magának a veszélyhelyzeti szabályok átmentésére akkor is, ha egyébként eltörlik a veszélyhelyezet.
És hogy most miért van még szükség a veszélyhelyzet meghosszabbítására, miközben a kormány minden nap ötször elmondja, hogy mekkora siker a magyar oltási kampány, és pünkösd után – az ötmillió beoltottat elérve – a korlátozások döntő részét egyébként is feloldani tervezik? A törvényjavaslat indoklása szerint azért, mert „az új vírusvariánsok (…) Európa-szerte terjednek és Magyarországon is jelen vannak, ezért elengedhetetlen a fokozott védekezés”.
Igazából mindegy is, hogy mikor oldja fel a kormány a veszélyhelyzetet
Akármennyire is hivatkozik a kormány arra, hogy a veszélyhelyzetet a parlament hozzájárulása nélkül előbb is feloldhatja, mint ősszel, még ha ezt meg is teszi, az sem fog sokat jelenteni.
A törvény szövege ugyanis két kiutat is biztosít a kormányoldalnak ahhoz, hogy az életünket alapjaiban befolyásoló veszélyhelyzeti rendelkezéseket hatályban tartsa, vagy átmentse: egyrészt lehetőség van azon rendeletek őszig tartó hatályának meghosszabbítására, amelyek általánosan kötelező magatartási szabályokat határoznak meg, és amelyeket – az Alaptörvény 53. cikke alapján – a kormány a koronavírus-járvány közvetlen veszélyének, illetve hosszabb távú következményeinek elhárítása érdekében vezetett be.
Ez praktikusan azt jelenti, hogy hiába vezeti ki a kormány mondjuk július közepén a veszélyhelyzetet, az őszi ülésszak kezdetét követő 15. napig
simán érvényben maradhatnak a kötelező maszkviselési szabályok (akár kültéren is), az üzletek látogathatósági idejének szabályozása, vagy éppen az egyes rendezvények védettségi igazolványok nélküli látogatásának tilalma.
Mindezt a törvényjavaslat azzal indokolja, hogy „a veszélyhelyzetet előidéző világjárvány elleni védekezés gazdasági és társadalmi hatásai túlmutatnak a veszélyhelyzet időtartamán, a negatív hatások elhárítása, az ennek érdekében tett intézkedések ezért lehetnek tartós vagy akár végleges hatású intézkedések is.”
De még ha ezt nem is akarják végül meglépni Orbánék, csak annyi a teendője a Fidesz-KDNP-s kétharmadnak, hogy a június 14-én véget érő tavaszi ülésszak alatt
törvényben fogadják el a parlamentben, hogy mely szabályokat szeretnék meghosszabbítani várhatóan október elejéig, amit nem fog befolyásolni az, ha menetközben a kormány kivezeti a veszélyhelyzetet.
Gulyás Gergely az Azonnalinak adott válasza alapján a kormánypártok inkább az utóbbi megoldás felé húznak: szerinte rengeteg olyan rendeletet hozott a kormány (például a hitelmoratóriumról vagy a személyi okmányok meghosszabbított érvényességi idejéről), amiknek a hatályát indokolt lehet fenntartani majd akkor is, ha nem lesz veszélyhelyzet. Ezért aztán – mint azt Gulyás elmondta – az Országgyűlésnek a tavaszi ülésszak végéig kell elfogadni azokat a szabályokat, amiket a veszélyhelyzet alatti rendeletekből a veszélyhelyzet végével is meg akar tartani.
Akármit is lépjen a kormány, akár feloldja nyáron a veszélyhelyzetet, akár nem, egy dolog biztosan kijelenthető: a most elfogadott törvényjavaslattal
Orbán Viktorék bebiztosították, hogy várhatóan október elejéig ők, és csakis ők mondhassák meg, hogy a magyarok milyen járványügyi szabályokat kell kövessenek.
A törvény egyébként május 22-én, szombaton lép hatályba.
Ezt a cikket az Azonnali szállította.
(Az indexképen Orbán Viktornak magyaráz Varga Judit igazságügyi miniszter. Kép forrása: Orbán Viktor Facebook-oldala)
