Elindult a nyomozás a Lenkey-ügyben az adatok visszatartása miatt
A Republikon Intézet a legújabb kutatásában összeöntötte az előválasztás eredményeit, több közvélemény-kutatást és az egyik korábbi saját kutatásának eredményeit, hogy megbecsülje,
mekkorák lehetnek majd az ellenzéki összefogás pártjainak frakciói a 2022-es választás után.
A liberális thinthank szerint ugyanis az elkövetkező hetek egyik legnehezebb döntése az ellenzék számára a közös lista összeállítása lesz, „hiszen egyszerre kell szem előtt tartaniuk az egyesült ellenzék és a saját pártjuk érdekét, továbbá meg kell felelniük az ellenzéki választóknak is”.
Tisztázatlan kérdések
Mint a kutatás írja, a listaállítással kapcsolatban még több kérdés nem tisztázott, vagy legalábbis nem ismertek a a listaállítás szabályai – szemben az előválasztással, aminek részletes szabályait a választók is megismerhették.
Felmerült például, hogy Márki-Zay Péternek vétójoga legyen a listán szereplő politikusok kapcsán, illetve a kutatás szerint az sem tisztázott, hogy az előválasztáson részt vevő minden pártnak automatikusan jár-e frakció – noha erről korábban volt megegyezés –, illetve
lesz-e saját frakciója Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltnek.
Mindenesetre valószínű, hogy a pártok a közvélemény-kutatások és az előválasztás eredményeivel fogják alátámasztani a saját igényeiket, így a Republikon is ezeket vette figyelembe a kutatása során annak becslésére, hogy hány mandátumot szerezhetnek az egyes pártok a pártlistára leadott szavazatokból. Az intézet továbbá abból indult ki, hogy minden pártnak lesz frakciója, a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak is.
A Republikon azzal számol, hogy az ellenzéki összefogás 45 listás mandátumot szerezhet (hogy miért pont 45-öt, az a kutatásból nem derül ki).
Plusz listás helyek az LMP-nek és az MMM-nek?
A lista első öt helye az előválasztáson induló öt miniszterelnök-jelöltnek jár; illetve amiatt, hogy az LMP-nek és az MMM-nek a saját súlya alapján az egyéni választókerületi várható eredményeket is figyelembe véve nem jönne össze a frakcióhoz szükséges 5-5 mandátum,
a lista bejutó 45 helyéből csak azért, hogy ez meglegyen nekik, eleve kapnának 1, illetve 4 mandátumot.
A 45-ből így 35 hely marad, amit a Republikon úgy osztott szét a pártok között, hogy előválasztási eredményeket három közvélemény-kutató cég felmérésével korrigálva megbecsülték az egyes pártok arányát az összefogáson belül.
A fentiek szerint a DK-nak 12, a Jobbiknak 10, a Momentumnak 7, az MSZP-nek 5, a Párbeszédnek és az LMP-nek 3-3, és az MMM-nek 5 mandátum jutna.
Az egyéni képviselős mandátumok várható számának meghatározásához a Republikon egy korábbi kutatásához nyúlt, amiben azt vizsgálták, hogy az egyes országgyűlési egyéni választókerületekben mekkora eséllyel lehetnek sikeresek az ellenzéki összefogás jelöltjei. Ez alapján a DK 18, a Jobbik 16, az MSZP 10, a Momentum 9, a Párbeszéd 5, az LMP 2, az MMM pedig 1 mandátumra számíthat,
vagyis ennyi helyen lehet az adott párt, mozgalom közösen támogatott jelöltjének a győzelmére számítani.
Így tehát a Republikon által felvázolt forgatókönyv szerint alakulna az egyes pártok frakciójának mérete:
– a DK-nak 30,
– a Jobbiknak 26,
– a Momentumnak 16,
– az MSZP-nek 15,
– a Párbeszédnek 8,
– az MM-nek 6,
– az LMP-nek pedig 5
képviselője lenne a parlamentben,ahol az ellenzéki összefogásnak összesen 106 képviselői hely jutna, ezzel többsége lenne a Fidesz-KDNP 94 mandátumához képest.
Ugyanakkor ezek az arányok még az alapján is változhatnak, hogy egy-egy jelölt listáról veszi fel a mandátumát vagy egyéniben jut be
– zárul a kutatás, ami egyébként csak a Fidesz-KDNP, illetve az ellenzéki összefogás pártjainak parlamentbe jutásával számol, a Mi Hazánk vagy az Kétfarkú Kutyapárt bejutásával nem.
Ugyanakkor a 2022-es ellenzéki győzelem esélyei csökkenni látszanak, leglábbis a 444 értesülése szerint az ellenzék közös kampányközpontja által rendelt új, még nem nyilvános kutatás azt mutatja, hogy míg a Fidesz támogatottsága 46 százalék, az ellenzéki listáé csak 32.
Ezt a cikket az Azonnali szállította.
