Megérkezett az idei első hó
A brit Autonomy agytröszt és az izlandi Fenntartható Demokráciáért Egyesület (Alda) kutatói által készített jelentés szerint az Izlandon bevezetett „négynapos” munkahét számos előnyel jár – írja a Telex.
A cikk szerint Izlandon 2015 és 2019 között két nagyszabású kísérletet is zajlott, a reykjavíki városi tanács és a kormány által végzett kísérletekbe több mint 2500 munkavállalót vontak be.
Ez Izland teljes dolgozó népességének több mint 1 százaléka, akiknek a heti munkaidejét 40 óráról 35-36 órára csökkentették, miközben a fizetésük változatlan maradt.
A BBC beszámolója szerint a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a legtöbb munkahelyen a termelékenység nem csökkent, sőt, volt ahol még javult is. A munkavállalók arról számoltak be, hogy kevésbé érzik magukat stresszesnek és kiégettnek, elmondásuk szerint javult az egészségi állapotuk, valamint a munka és a magánélet egyensúlya is.
A munkaidőt látva ezt inkább úgy lehet elképzelni, hogy a kutatásban résztvevők hétköznapokon 8-től fél 5-ig dolgoznak egészen péntekig, amikor viszont már délben hazamehetnek.
A kísérletek hatására az izlandi szakszervezetek újratárgyalták a munkarendeket, és mostanra az izlandi munkavállalók 86 százaléka már szintén átállt a rövidebb munkahétre – írják a kutatók. Gudmundur D. Haraldsson, az Alda kutatója szerint az izlandi példa azt mutatja, hogy nem lehetetlen a rövidebb munkahét bevezetése a modern időkben.
Jelenleg több hasonló kísérlet is zajlik világszerte, többek között Spanyolországban és Új-Zélandon is.
