2021. december 7., Ambrus

Mindenki ügye

#zöldfül #klímaváltozás #kílmacsúcs

Hiába a hangzatos beszédek a klímacsúcson, a széndioxid-kibocsátás folyamatosan nő


Az ENSZ 26. klímacsúcsán (COP26) a G20-ak hiába írtak alá egy szerződést, miszerint a jövőben külföldön nem fogják finanszírozni a fosszilis energiahordozók kitermelését, csak 2020-ban közel 600 milliárd dollárt fordítottak erre.

azonnalipp

Október 31-én kezdődött el a skóciai Glasgowban az ENSZ 26. klímacsúcsa (COP26), ahol az első két napon a politikusoké, illetve a különböző zöldaktivistáké volt a főszerep, hogy azután Glasgow városát elhagyva az országok által delegált szakértők vegyék át a stafétát, hogy kidolgozzanak egy olyan szerződést és terveket, amiknek segítségével betarthatóak a 2015-ben kötött párizsi klímaegyezményben lefektetett vállalások.

 

A COP26 előtt a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót magában foglaló G20-csoport is találkozót tartott Rómában, ahol a világ leggazdagabb államainak – egyben legnagyobb kibocsátóinak – a vezetői többek között megállapodtak arról, hogy megerősítik a párizsi klímaegyezményben vállaltakat, illetve erőfeszítéseket tesznek majd arra, hogy az ipari forradalom előtti szinthez viszonyítva 1,5 Celsius-fokra korlátozza a felmelegedést.

 

Ugyanakkor a hangzatos megállapodásnak nem mindenki örül, a

szakértők ugyanis a konkrét megvalósítási terveket, míg a szegényebb országok a hatékonyabb fellépést hiányolták a G20-aktól.

banyaszat-pixabay
Fotó: pixabay.com

 

Gaston Browne, a kis karib-szigeteki ország, Antigua és Barbuda miniszterelnöke – egyben a 39 államot számláló Kis Szigetállamok Szövetségének az elnöke (AOSIS) –  például amiatt kritizálta a G20-akat, hogy szerinte nem tesznek meg mindent a klímaváltozás enyhítéséért, és túlzottan a privát szektor érdekeit tartották szem előtt.

Mi azért vagyunk itt, hogy megmentsük a bolygót, nem pedig, hogy megvédjük a profitot. Vannak nagyon befolyásos multinacionális cégek és lobbik, amik hasznot húznak a fosszilis tüzelőanyagok használatából

– fogalmazta meg aggályait Browne a Guardian tudósítása szerint, aki szerint a legnagyobb probléma, hogy konkrét terveket nem mutatnak be, így nem tudni, hogyan is kívánják elérni 2050-ig a klímasemlegességet a világ leggazdagabb országai, miközben a klímaváltozás miatt bekövetkező tengerszint-emelkedés miatt az olyan országok, mint Antigua és Barbuda veszélyben vannak.

 

Hozzá hasonlóan Mia Amor Mottley, a tengerszint emelkedése miatt akár végleges eltűnéssel is szembenéző Barbados miniszterelnöke is kritikus volt a világ vezetőivel. A CNN kérdéseire elmondta,

azok a gazdag országok, amelyeknek vezetői most nem hajlandók még többet tenni, és akiket a migráció is zavar, ne csodálkozzanak, ha kudarcuk következménye még több bevándorló lesz majd.

 

A brit SkyNews elemzése szerint a G20 által végül most elfogadott szöveggel több probléma is van:

 

– egyrészt nincs túl sok konkrét vállalás benne;

 

– emellett a klímasemlegességet sem egy konkrét időponthoz, hanem lazán csak a „század közepéhez” kötik;

 

– emellett a szöveg nem említi például a szén kivezetését, csupán a külföldi szénprojektekbe történő befektetések megszüntetésére vonatkozó korábbi megállapodás megerősítése;

 

– ahogy a fosszilis tüzelőanyagok kivezetéséről sem esik szó.

 

A kibocsátás és a beruházások száma sem csökken

 

A mostani klímacsúcs előtt több jelentés is megjelent, ami egyrészt azzal foglalkozott, hogy jelenleg a párizsi klímaegyezményben vállaltakat mennyire tartják be az országok, illetve hogy min kellene javítani. Ilyen volt az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) kiadott jelentése, illetve a Nemzetközi Energiaügynökségé (IEA) – utóbbi azt is vizsgálta, hogy mennyi beruházást kellene pótolni 2030-ig, ha a 2030-as csökkentési tervek mellett 2050-ig el akarjuk érni a klímasemlegességet.

 

Most az amerikai Bloomberg lap vizsgálta meg, hogy a széndioxid-kibocsátás hogy áll, és a kutatások során azt találták, hogy

2021-ben ismét annyi széndioxidot bocsátunk ki fosszilis tüzelőanyagok égetésével, mint a járvány előtt,

míg 2020-ban 5,4 százalékkal csökkent, 2020 és 2021 között 4,9 százalékkal nőtt mindez, és a 2014 óta csökkenő szénhasználat is ismét növekszik számos ország az energiárak hirtelen növekedését ugyanis a szén újbóli használatával akarja csökkenteni. A két egyik legnagyobb kibocsátó ebben a tekintetben Kína és India – míg előbbinél 2019-hez képest 5,5, utóbbi eseten 4,4 százalékkal több a kibocsátás idén.

 

A Global Carbon Project számításai szerint ha a kibocsátás mértéke a későbbiekben nem fog csökkenni, akkor a jelenlegi kibocsátási rátával számolva a bolygó még 11 évnyi széndioxidot tud elnyelni, hogy a 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés alatt maradjunk.

 

Ezért is lenne fontos – mint arra az IEA jelentése is rávilágít –, hogy

az országok minél hamarabb vezessék ki a fosszilis tüzelőanyagokat, illetve új beruházásokat már ne indítsanak és ne finanszírozzanak.

Utóbbi kapcsán a COP26-on az országok ki is dolgoztak egy egyezményt és végül azt el is fogadták. Eszerint 2022 után már külföldi fosszilis beruházásokat nem finanszíroznának, azonban azt a G20 nem minden tagja írta alá – például Kína és Japán kimaradt.

 

Emellett az egyezménnyel az is probléma, hogy jogilag nem kötelező érvényű, és továbbra is teret ad kisebb beruházásoknak, miközben a vállalások szerint valamikor 2030-as és 2040-es években hagynának fel a szén használatával, miközben 2020-ban a G-20 országok csaknem 600 milliárd dollárnyi értékben finanszíroztak olaj-, gáz- és szénprojekteket.

 

Ezt a cikket az Azonnali szállította.

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egri ügyek csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló