Megérkezett az idei első hó
Egyre keményebb meccset kell vívniuk Orbánéknak az uniós pénzekért, de jelenleg három ügyben is tárgyal a magyar kormány és az Európai Bizottság, írja a 24.hu.
A lap szerint augusztus végén fontos határidő jár le az uniós pénzekért küzdő magyar kormány számára, az Európai Bizottság ugyanis augusztus 22-éig adott határidőt arra, hogy a kabinet feleljen a legutóbbi bizottsági levélre, amelyben a jogállami mechanizmussal kapcsolatos korábbi kritikákra adott magyar válaszra reagáltak.
Ha az Orbán-kormány elküldi a válaszát – amit várhatóan az utolsó pillanatban tesz meg –, a bizottságnak újabb egy hónapja lesz arra, hogy elbírálja, megfelelőnek látja-e azt, avagy az Európai Tanács elé terjeszti, hogy a jogállami mechanizmus keretében mennyi uniós forrást tartsanak vissza Magyarországtól.
Az első ilyen levélben a bizottság felsorolta, milyen kritikái vannak. Ezek elsősorban az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos problémákat sorolták. A mechanizmus célja ugyanis az uniós pénzek védelme attól, hogy ellopják őket.
A kabinet most egyszerre három ügyben tárgyal az Európai Unióval:
- a hétéves költségvetésből származó pénzek ügye,
- a helyreállítási alap pénzei,
- a jogállami mechanizmussal kapcsolatos tárgyalás.
A hétéves költségvetésből származó pénzek nagy részét az unió és a magyar kormány közösen menedzseli, ezért ebben a két félnek kötnie kell egy úgynevezett partnerségi megállapodást. A tárgyalások ez ügyben haladnak a legjobban, a 24.hu szerint az év végéig szinte biztosan meg tud állapodni a Navracsics Tibor tárca nélküli miniszter vezette csapat.
A második ügy az úgynevezett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköznek, vagyis a helyreállítási alapnak a pénzeit érinti. A helyreállítási alapban összesen nagyjából ugyanannyi forrás van, mint a hétéves költségvetésben, viszont máshogy oszlik el. A kormány nagyon szeretné megkapni ezt a pénzt, de nem áll valami jól egyelőre.
Magyarország számára vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában körülbelül hatezer milliárd forint érhető el.
Azt írják, Magyarország az egyetlen tagállam, amelynek a pályázatát ezekre a forrásokra még nem hagyták jóvá, amit az Orbán-kabinet politikai okokkal magyaráz. Pedig a fenntartások nem is feltétlenül csak a korrupcióval és a jogállammal kapcsolatosak, hanem a bizottság nem elégedett például a digitalizáció területén sem a magyar kormánnyal. Márpedig ez fontos eleme a helyreállítási alapnak, a pénz nagy része ugyanis digitalizációra és zöld befektetésekre menne.
A bizottság azt is szeretné, ha Orbán a tanárok bérét a diplomás átlagbér szintjére emelné, de a magyar tárgyalódelegáció szerint a magyar diplomás átlagbér túl magas ehhez. Azt írják, azóta a kormány bejelentette, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékára szeretné emelni a pedagógusbéreket.
A harmadik ügyet a jogállami mechanizmussal kapcsolatos tárgyalás jelenti. Itt mindkét fél abban bízik: amennyiben sikerül lezárni a mechanizmussal kapcsolatos tárgyalásokat, megnyílnak a kapuk a helyreállítási pénzek előtt is. Pedig a mechanizmusban viszont nagyon nehéz lesz megegyezni. Korábban a kormány el is tudta húzni a tárgyalásokat, így nem az országgyűlési választás előtti időszakban zajlottak a konfliktusos tárgyalások. A bizottságban létezik olyan álláspont, miszerint
a magyar kormány félreértette a helyzetet, mert csupán válaszokat adott a kérdésekre, ám nem jelölte meg, hogy pontosan milyen változtatásokat tervez, miközben Brüsszelben már benyújtott törvényjavaslatokat szeretnének látni, nem homályos terveket.
Eddig a kormány két törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, a jogalkotási és a büntetőeljárási törvény módosítását szeptember közepén fogadhatják el:
A lap szerint a magyar kormány azzal számolt, hogy a bizottság megelégszik látszatintézkedésekkel is. A lengyelek pályázatára ugyanis elvben ugyan rábólintottak, viszont kaptak egy listát, hogy milyen további reformokat várnak el tőlük – az első kifizetésekre csak ezek teljesítése után kerülhet sor. Így a lenygel kormány inkább hadat üzent a bizottságnak. Zsarolásukban elmondták, hogy ha nem kapják meg a nekik járó pénzeket, minden közös döntést meg fognak akadályozni.
Mindeközben a bizottságon komoly politikai nyomás van az Európai Parlament részéről, hogy valódi reformok nélkül ne adjon pénzt se Lengyelországnak, se Magyarországnak.
A lap összegzésként azt írja, hogy a magyar kormány előtt számos akadály tornyosul, hogy pénzhez jusson Brüsszelből, ráadásul a legkorábban akkor is csak jövő év végén, 2024 elején érkeznének pénzek, ha mindenben sikerülne megegyezni Brüsszellel.
Címlapkép: Pixabay
