Megérkezett az idei első hó
Magyarország uniós jogot sértett azzal a törvénnyel, mely büntetőtörvényi passzussal fenyegeti a menedékkérőket segítő civil szervezeteket – derül ki az Európai Bíróság vonatkozó határozatát megelőző főtanácsnoki indítványából a HVG cikke szerint.
Athanasios Rantos főtanácsnok álláspontja szerint Magyarország a 2018-as Stop Sorosként elhíresült jogszabályi reformmal megnehezítette a nemzetközi védelemre irányuló eljárásokhoz való hozzáférés feltételeit, valamint a nemzetközi védelmet kérelmezők számára tanácsadás és segítség nyújtását célzó tevékenységek gyakorlásának feltételeit civil szerveztek számára.
Mint a hvg.hu írja, a jogi vélemény három fő pontot kifogásol:
– A magyar kormány egy ide kapcsolódó büntetőtörvénykönyvi passzussal kriminalizálta a menedékkérőknek segítséget nyújtó magánembereket és civil szervezetek fellépését. A főtanácsnoki vélemény leszögezi: „Az ilyen tevékenység büntetendőnek minősítése sérti az uniós jogalkotó által a nemzetközi védelmet kérelmezők számára történő segítségnyújtásra vonatkozóan biztosított jogok gyakorlását".
– A magyar kormány olyan életszerűtlen szabályokat hozott, amelyek alapján Magyarországon gyakorlatilag nincsenek menedékkérők. A magyar jog alapján ma ugyanis a mendékkérelmező, ha az ország területére való érkezése előtt biztonságos tranzitországon keresztül haladt át, akkor eleve nem fogadják be menedékkérelmét elbírálásra.
– A kormány olyan nemzeti jogi kritériumokat alkotott, melyeknek ha nem felelnek meg a nemzetközi menedékkérelem benyújtását segítő szervezet, akkor azokkal szemben korlátozásokat írt elő azon személyek tekintetében, akikkel szemben ilyen bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, vagy amiatt büntetést szabtak ki. Ennek megfelelően a Magyarország ellen az Európai Bizottság által az Európai Bírósághoz benyújtott kereset alapján a bíróság kimondhatja: a magyar kormány megsértette az uniós eljárási irányelvet és az uniós befogadási irányelvet is.
Rantos főtanácsnok emlékeztet rá, hogy az Európai Bíróság 2020. március 19-i ítéletében már megállapította a Bizottság által kifogásolt elfogadhatatlansági ok jogellenességét, ezért "annak kimondását indítványozza a Bíróságnak, hogy Magyarország ezen elfogadhatatlansági ok bevezetésével megszegte az eljárási irányelvből eredő kötelezettségeit".
A Magyar Helsinki Bizottság a főtanácsnok indítványára reagáló közleményében emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság közel másfél évig próbálta meggyőzni a kormányt a szabályozás tarthatatlanságáról. Az ügy ezek után került az uniós bíróság elé: az Európai Bizottság keresete az új szabályozás mindkét elemét tartalmazta:
1) A menekülőket segítők börtönnel való fenyegetése: ellentétes azzal az uniós szabállyal, amely előírja, hogy a menekülők kapcsolatba léphessenek és információt, jogi tanácsot kaphassanak civil szervezetektől;
2) Az, hogy minden Szerbián át érkezett menedékkérőt csípőből el kell utasítani: erről azóta már az EUB a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei perében 2020 márciusában kimondta, hogy az ezt előíró szabály ellentétes az uniós joggal. Most mindkét pontnál azt kéri a főtanácsnok, hogy az Európai Unió Bírósága mondja ki: a szabályozás uniós jogba ütközik.
A főtanácsnoki indítvány újdonsága, hogy a Büntető Törvénykönyvnek a „jogellenes bevándorlás elősegítésére, támogatására” vonatkozó gumi szabályait is jogsértőnek találja. Ezek akár egy évig tartó szabadságvesztéssel fenyegetik a menekülőknek segítséget nyújtó személyeket.
"Üdvözöljük a Főtanácsnok megállapításait: reméljük, hogy minél hamarabb megszületik az ítélet is, és végre anélkül végezhetjük segítő tevékenységünket, hogy börtönbüntetéssel fenyegetnének minket. Büszkék vagyunk arra, hogy számos jelentős sikerünket, így például a tranzitzónák tavaly májusi bezárását, a büntetőjogi felelősségrevonás árnyékában is el tudtuk érni. Őszintén reméljük, hogy az Európai Unió Bíróságának ítélete véget vet ennek a nyilvánvalóan jogszerűtlen helyzetnek" – értékelte az indítványt Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.
A főtanácsnok indítványa nem kötelező érvényű, de az eddigi tapasztalatok alapján azt a luxembourgi bíróság a legtöbb esetben megfogadja. Az Európai Unió Bírósága várhatóan a következő hónapokban hoz ítéletet az ügyben.
