Adót emelne az önkormányzat, de az egri óvodások részére már nem jut mikuláscsomagra
Az égő Notre-Dame látványa nem csak a hívőket töltötte el mély fájdalommal – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott nagyinterjúban.
Az érseket arról is kérdezték, hogy nem fél-e az iszlám terjedésétől és a migránsok tömegétől, akiknek hatására megszűnik a keresztény Európa.
– Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni? A kulturális hagyományok és az építészet okán persze lehet, de mégiscsak fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Azt a kérdést tehát érdemes megvizsgálni, hogy akik érkeznek, mit gondolnak a világról. Ez azonban korántsem olyan egyszerű
– felelte Erdő Péter.
Elmesélte, hogy 2015-ben volt olyan papjuk aki nemcsak a Keleti pályaudvar előtt beszélgetett az emberekkel, de felszállt a vonatra is és egészen Salzburgig velük tartott. Azzal jött vissza, hogy nagy részük egyáltalán nem is hívő ember.
– A közel-keleti egyházi vezetők és szakértők mind azt mondták, hogy a párbeszéd rendkívül nehéz, inkább a nyugatiak voltak optimisták. A franciáknak nagy tapasztalatai vannak a bevándorlással, ők pedig elmondták: kár lenne hagyni, hogy ilyen kategóriákkal, mint kereszténység és iszlám, emberek csoportjait utólagos izgatással fordítsák szembe egymással
– mondta.
Arra a kérdésre, hogy amikor keresztény Magyarországról és Európáról lehet hallani nap, mint nap, és amikor a kereszténység politikai nyilatkozatokban szinte egyenlővé válik azzal, hogy nem muszlim, nem migráns, hanem fehér és európai, az érsek azt felelte, hogy a fehérséget azért nem hangsúlyozná, mert elég elmenni a Szent István Bazilikába, ahol egy nagyon kedves ghánai testvérük tart angolul misét minden vasárnap. A fővárosban 16 nyelven van mise.
– A kereszténység pedig nem lehet negatív fogalom. Nem azt mondja meg, mi nem vagyok. Krisztushoz tartozást jelent. Aki elfogadta őt messiásnak, azokat kezdték el kereszténynek nevezni – mások. Mégpedig Antiókhiában, a mai Törökország területén, közvetlenül a szír határ mellett. Hogy pontosak legyünk– magyarázta.
Hozzátette, hogy keresztény politikáról azért szokás beszélni.
– Már a 19. századi Németországban megkülönböztették egyébként a hitvalló és kulturális kereszténységet, a mai magyar helyzetre azonban nem alkalmazható már a népegyház fogalma sem. Csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is
– jegyezte meg.
Erdő Péter maga is akadémikus. A Magyar Tudományos Akadémia életébe való állami beavatkozással kapcsolatban azt mondta, hogy az MTA feladatát az állam megbízásából végzi, a tudományos kutatásnak viszont szabadnak kell lenni, nem működik másként.
(Fotó: MTI, Képen: Erdő Péter bíboros, középen)
