A baloldal egri jelöltje, Pál György mellett sorakozott fel Dobrev, Komjáthi és Vadai
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján megjelent elemzés szerint a magyar lakosság rosszabb állapotban van az elvárhatónál, amiről maga is tehet. Ezt demonstrálandó megemlítették például azt, hogy a naponta legalább egy adag zöldséget fogyasztók aránya nálunk csupán fele az uniós átlagnak (61 százalék), és jelentősen elmarad a V3 átlagától (54 százalék) is – írja az enpenzem.hu.
Ehhez hozzájárulhatnak a magyar étkezési szokások, de a drágulás sem segít a helyzeten.
Egyre több nyugdíjastól hallani, hogy bár szívesen enne zöldséget és gyümölcsöt, jószerivel képtelen megfizetni.
A KSH által figyelt féltucatnyi zöldségből összeállított kosár (ebbe 1-1 kiló krumplit, sárgarépát, káposztát, paradicsomot, zöldpaprikát és uborkát vettünk bele) júniusban több mint 17 százalékkal került többe a tavalyinál. Ez átlagos drágulás, hiszen például a korai burgonya ára majdnem 46 százalékkal emelkedett. Mostanra egyébként – talán éppen az elszállt árak készletnövelő hatása miatt – jókora akciókkal kínálják a nagy kereskedelmi láncok a krumplit.
A magasabb árfekvésű őszibarack tavaly 1000 forint körüli összegbe került, idén az egyik fővárosi vásárcsarnokban közel 1800 forint a kilónkénti ár. Két éve a Nagybani Piacon 250 forintért is lehetett venni ilyen barackot (persze, a kiskereskedők ráteszik a maguk nem kicsi árrését a nagybani piacos barackra).
Sárgabarackért 2019-ben még teljesen elképelhetetlen lett volna akár a 800 forintos kilónkénti ár is. Tavaly azonban a Fehérvári úti piacon bukkantunk majdnem 1700 forintot kóstáló kajszira is, az idén pedig a Rákóczi téri csarnokban 1800 forintot is elkértek ezért a gyümölcsért. Két év alatt tehát elképesztő mértékben futottak fel a gyümölcsárak
– írja a portál.
Címlapfotó: Pixabay
