Kigyulladt a szarvaskői lovastábor
Ijesztő jelenségekre mutatott rá a Magyar tinik a neten 2021-es felmérés a közelmúltban: a Be Social által végzett közvélemény-kutatás megállapításai szerint ugyanis a válaszadók – mintegy ötezer 14 és 25 év közötti fiatal – 51 százalékától már kértek erotikus fotót az interneten, írja a Magyar Hírlap.
Az adatok szerint ennél is több, 56 százalékuk már kapott is ilyen jellegű felvételt, de ugyancsak a válaszadók 51 százaléka válaszolta, hogy érezte már úgy: zaklaták az interneten. Ez 7 százalékkal több, mint a 2019-es felmérésben volt.
A tesztet kitöltők 89 százaléka kapott már olyan személytől is üzenetet, akit a valóságban nem ismer.
A mai fiatalok kommunikációs szokásai radikálisan különböznek az előző nemzedékétől. A kétezer után születettek sokkal kevésbé használják a hagyományos kommunikációs csatornákat, már az e-mail vagy a mobiltelefon sem népszerű a körükben
– magyarázta a lap megkeresésére Szűts Zoltán digitálismédia-kutató.
Kifejtette, a fiatalok úgynevezett hibrid kommunikációs formákat használnak, olyan platformokat, mint a Facebook, amely egyszerre közösségi oldal és csevegőfelület vagy a Viber, amelyen lehet telefonálni, videótelefonálni és csevegni írásban is.
Ezek a technológiák magas élményszerűséget biztosítanak, és gyors visszajelzéseket várnak tőlük, miközben lehetővé teszik, hogy korábban nem látott számú beszélgetésben vegyenek részt. Ebből szükségszerűen következik, hogy nem tudják előre szűrni a kommunikációs tevékenységüket, és számos konfliktushelyzetbe keverednek, ezek egy része zaklatás
– fogalmazott az egri Eszterházy Károly Egyetem docense.
Arra a kérdésre, milyen lehetőségeink vannak leállítani egy online zaklatót, elmondta, az adott platformon le lehet tiltani az illetőt, de ettől még könnyen megtalálhat minket más felületen.
A megoldás az lehet, ha jelentjük az illetőt, és ha bebizonyosodik a zaklatás, akkor a hatályos jogszabályok alapján el is ítélik
– mutatott rá.
A szakértő az algoritmusok szerepéről is beszélt, amelyek – a legnépszerűbb platformokon – személyre szabottan zúdítanak ránk reklámokat, adott esetben pedig képesek profilt készíteni rólunk, és a viselkedésünket is befolyásolják, például kellő mennyiségű és jól célzott ideológiai tartalommal elérhetik, hogy másra szavazzunk a választásokon.
A kutató véleménye szerint az online kampányok csak tűzoltásra jók, inkább az iskolai oktatásra helyezné a hangsúlyt.
A cikk szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma évekkel ezelőtt kidolgozott egy úgynevezett digitális immunerősítő csomagot, amely a tanároknak és szülőknek nyújt gyakorlatorientált javaslatokat, hogy a gyermekek biztonságosabban mozoghassanak az interneten.
