Megérkezett az idei első hó
Kilencedszer is megváltoztatják a 2012. január 1. óta hatályos Alaptörvényt – számolt be a 444.hu.
A parlamenti vitát követően kezdődtek a szavazások, többek között a magyar és a kambodzsai kormány közötti légi közlekedéséről, illetve gyógyszerpiaci szabályozásokat módosító törvény módosításáról. Majd jött a választási törvény módosítása, amelyre a volt jobbikos, már független Volner János nyújtott be javaslatot. A módosítást elfogadták, így a következő parlamenti választáson az eddigi 27 helyett 71 egyéni jelöltre lesz szüksége a pártoknak – legalább 14 megyében és a fővárosban - az országos lista állításához.
Ezután következett az újabb alkotmánymódosításról. Az erről szóló szavazás előtt a Demokratikus Koalíció képviselői kivonultak az ülésteremből. A Varga Judit igazságügyminiszter által benyújtott javaslatot a Fidesz-KNDP kétharmados többséggel megszavazta: 134 igen, 45 nem, 5 tartózkodás mellett szavazták meg. A kormánypártiak visszafogott tapssal ünnepeltek.
Ezzel Alaptörvénybe írták a következőket:
Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.
Továbbá:
Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.
Fotó: Kovács Tamás / MTI
A módosítás indoklása arra hivatkozik, hogy a "minden hagyományos értéket, így a két nem (egy nő és egy férfi) teremtettségét is viszonylagossá tevő 'modern' gondolatkészlet azonban növekvő aggodalomra ad okot", ezért rögzíteni kell "az eljövendő generációk jogait védeni hivatott alapvető garanciákat, mint az anya nőként, az apa férfiként való teremtettsége; a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való, valamint azon joga".
A hadiállapotról is rendelkezik az alkotmány
Szintén bekerült az Alaptörvénybe az, hogy
Hadiállapot idején a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismereti meggyőződésével a fegyveres szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesít. A katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
Az alkotmány szövegének értelmében hadiállapot idejére – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – honvédelmi munkakötelezettség írható elő a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára. Az Alaptörvény – amely szerint "háborús helyzet kinyilvánításához, valamint a békekötéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges" a hadiállapot mellett a szükségállapotról és a vészhelyzetről is rendelkezik, mint a különleges jogrend eseteiről.
Mi a közpénz?
Az Alaptörvény kimondja, hogy "közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik", és "közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése".
Az általános indoklásban erről azt írták, hogy az új rendelkezés "a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok mindenkori kormányzattól való függetlenségét erősíti azáltal, hogy sarkalatos törvényhez köti legalapvetőbb szabályait. Az alaptörvényi védelemmel az alkotmányozó elismeri a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepét."
Mint a 444 írja, így csak kétharmados többséggel lehet bolygatni a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, amelyek jelentős állami vagyonokat kaptak, a vezetőik pedig kormányközeli figurák, politikai kinevezettek, részben miniszterek, államtitkárok.
