2024. május 9., Gergely

Mindenki ügye

#ksh #statisztika #átlagkereset

Itthon egy sportoló átlagosan háromszor annyit keresett tavaly, mint egy középiskolai tanár

Barna Benedek 2021.09.27. 13:57

A bérlista élén a légi forgalmi irányítók állnak.

 

A Központi Statisztikai Hivatal elkészítette a különböző foglalkozások átlagkeresetére vonatkozó összeállítását, amelyből kiderül, hogy a legmagasabb bruttó fizetést a légi forgalmi irányítók tehették zsebre 2020-ban, havonta átlagosan kétmillió forintot – írja az Index.

 

A második helyen a törvényhozók, a miniszterek és az államtitkárok állnak (ők nagyjából 1,4 millió forintot kapnak), míg közvetlenül mögöttük a sportolók következnek az 1,3 milliós keresetükkel. Ezek alapján a sportfoglalkozásúak a leginkább megbecsültebbek közé tartoznak, ráadásul több mint a háromszorosát keresték tavaly, mint a középiskolai tanárok, akik 415.396 forintot kaptak.

 

A lista végén a nád- és fűzfeldolgozók, seprű- és kefegyártók állnak 119.921, az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozásúak 134.590 és az egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozásúak 140.814 forintos keresettel.

tanár-mti-balázs-attila
Fotó: Balázs Attila / MTI

A foglalkozások csoportjai esetében a bruttó átlagkeresetek rangsora a 24.hu szemléje alapján az alábbi módon alakult:

 

– A vezető beosztásban dolgozók körében volt a legmagasabb, közel 800 ezer forint. Ebbe a kategóriába tartoznak többek között a törvényhozók, miniszterek és államtitkárok, akik mellett egymillió forint feletti bruttó fizetést kaptak a pénzügyi vagy informatika és telekommunikációs tevékenységet folytató egységek vezetőinek, de a HR-, illetve marketingvezetőknek is.

 

– Bő kétszázezer forinttal kevesebbet (bruttó 573 ezer forintot) lehet keresni azokban a munkakörökben, amelyek felsőfokú képzettséget és önálló tevékenységet feltételeznek. Ebben a kategóriában is vannak, akik egymillió feletti bruttó bért kapnak, például a bírók, vagy az alternatív gyógymódot alkalmazók. De ide sorolták a tanárokat is (közülük az egyetemen, főiskolán oktatók keresete tavaly átlagosan 567 481 , míg a középiskolai tanároké 415 396 forint volt). Ezen a kategórián belül a legkevesebbet a könyvtárosok viszik haza, átlagkeresetük kicsivel több mint 300 ezer forint.

 

– Az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások átlagbére 462 ezer forint volt (érdekesség, hogy ide tartoznak a légiforgalmi irányítók és a sportolók, valamint a szintén kiemlkedően magas (1,17 milliós) bruttó keresetű a tőzsde- és pénzügyi ügynökök, brókerek is). Itt találhatóak még a többi között a vám- és pénzügyőrök (510 ezer forint), az orvosi laboratóriumi asszisztensek (477 ezer forint), illetve a jelnyelvi tolmácsok (318 ezer forint).

 

– A gépkezelők, összeszerelők, és járművezetők átlagkeresete 381 ezer forint. A legjobban a sugármentesítő gép kezelői kerestek (685 ezer forint havonta),
a mozdonyvezetők 667 ezer forint bruttót kapnak átlagosan, a kőolaj- és földgáz-feldolgozó gépek kezelői pedig kicsivel 600 ezer forint alatt kerestek. A kategóriában a legszerényebb keresettel a cipőgyártó, illetve a ruházati gépek kezelői és gyártósorai mellett dolgozók rendelkeznek: bruttójuk csak kicsivel haladta meg a kétszázezer forintot.

 

– Az irodai és ügyviteli, ügyfélkapcsolati foglalkozásúak 350 ezer forintot keresek átlagosan (közülük a könyvelő 450 ezer forintot, a titkár(nő) 361 ezret, a recepciós pedig 280 ezret).

 

– Az ipari és építőipari foglalkozásokban átlagosan 310 ezer forintot lehet keresni, itt ugyanakkor elég nagy volt a szórás: a legtöbbet (813 ezer forint) az ipari alpinistáknak, a legkevesebbet (119 ezer forint) a nád- és fűzfeldolgozóknak, seprű-, kefegyártóknak fizettek tavaly.

 

– A kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások esetében bő 300 ezer forint volt a bruttó átlagkereset. Ezen belül legjobban a rendőrök, börtönőrök és tűzoltók keresnek ebben a kategóriában (545 ezer, 475 ezer, 459 ezer forintot), a legkevesebbet pedig a pultosok, manikűrösök és utcai árusok (nagyjából 215 és 220 ezer forint között).

 

– A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások esetében 241 ezer forint volt az átlagkereset, ami a szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztők 301 ezres, illetve az erdészeti foglalkozásúak 163 ezres keresete közé esik.

 

– 221 ezer forint volt a 2020-as az átlagkereset a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásoknál. Közülük a legjobban rakodómunkásként és ablaktisztítóként lehetett keresni (átlagosan bruttó 300 ezer forintot), legrosszabbul pedig kubikosként – utóbbi 149 ezer forintos keresetet jelent.

 

A statisztika a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a teljes körű költségvetés és a foglalkoztatás szempontjából jelentő nonprofit szerzetek adatai alapján készültek.

 

A KSH teljes listája IDE KATTINTVA érhető el.

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egri ügyek csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

További hírek

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló