Megérkezett az idei első hó
Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter az utóbbi időben többször is elmondta, hogy ha az ellenzék megnyeri a választásokat, akkor öt éven belül bevezetik Magyarországon az eurót.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke viszont még nyáron egy, a Magyar Nemzetben megjelent cikkében azzal riogatott, hogy ha az ellenzék bevinné Magyarországot az euróövezetbe, akkor bezárná a hazai felzárkózás útját a fejlett világ felé. Matolcsy úgy fogalmazott, az eurócsatlakozás drámai visszafordulást és gazdasági katasztrófát jelentene.
Itt érdemes megjegyezni, hogy dr. Csaba László közgazdász, aki 2010 és 2012 között tanácsadóként segítette Orbán Viktort, Matolcsy véleménycikkére reagálva azt mondta,
az euróval mindenki nyerne, a széles vásárlóközönség például azért, mert összehasonlítható áron, összehasonlítható minőségben hozzájuthatna azokhoz a termékekhez és szolgáltatásokhoz, amelyhez az osztrákok, a németek vagy a szlovákok.
Egy esetleges válság esetén pedig komoly védőhálót jelenthetne.
A Republikon Intézet úgy gondolta, minderről érdemes lenne megkérdezni az embereket is, és a legutóbbi elemzésében annak járt utána, az eurózónán kívüli EU tagországokban, melyek kötelezve vannak a valutaunióhoz való csatlakozásra, azaz Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Svédországban hogyan vélekednek az euró bevezetéséről.
Az adatok alapján a vizsgált hét országban a megkérdezettek döntő többsége úgy gondolja, hogy országa nem áll készen az euró bevezetésére. Az valamelyest érdekes, hogy a svédek pesszimistábban gondolkodnak erről, mint a magyarok, miközben náluk a megkérdezettek 69 százaléka mondta, hogy nem állnak még készen, itthon mindössze a válaszadók 67 százaléka felelte ezt.
Ami érdekes még, hogy a horvátok 62 százaléka szerint is elhamarkodott lenne az euró bevezetése, holott ők már elkezdték nyomtatni a saját eurójukat, nyártól kötelező lesz euróban is kiírni az árakat, és 2023. január elsejétől a tervek szerint be is vezetnék.
Amikor azt kérdezték az emberektől, szerintük mikor fogják bevezetni az eurót az országukban,
Magyarországon és a többi visegrádi országban a relatív többség azt felelte, ők tíz éven belül lesznek tagjai az eurózónának,
ugyanakkor a megkérdezettek negyede-harmada szerint ez soha nem fog bekövetkezni.
A magyarok 26 százaléka szerint viszont már 5 éven belül megtörténik a bevezetés, ők valószínűleg lelkes ellenzéki szavazók, 42 százalék szerint tíz éven belül fogják bevezetni a közös valutát, megint 26 százalék pedig azt mondta, soha. Ebben az összehasonlításban a bolgárok és a horvátok a legoptimistábban, a svédek többsége pedig azt mondja, szerintük soha nem fogják bevezetni.
Más kérdés, hogy ők annyira nem is akarják, ahogy a kutatásban is emlékeztetnek, 2003-ban például egy népszavazáson a többség az euró bevezetése ellen szavazott.
Az is érdekes, bármit mond a kormányoldal, a magyarok 64 százaléka azt mondja, az euró bevezetése inkább pozitívan érintené annak ellenére is, hogy a válaszadók fele (pont 50 százaléka) szerint nőni fognak az árak. Sőt, külön érdekes, hogy
még a Fidesz-szavazók többsége (51 százaléka) szerint is érdemes bevezetni az eurót,
ha sikerült teljesíteni a bevezetéshez szükséges feltételeket.
A kutatás magyar részét a Závecz Research készítette 2021. január 8-a és február 4-e között ötezer fős minta alapján. A kutatás nem, kor, településtípus és végzettség szerint az ország felnőtt lakosságára reprezentatív. A teljes kutatást az alábbi linken lehet elérni.
Ezt a cikket az Azonnali szállította.
Indexfotó: pixabay.com
