Adót emelne az önkormányzat, de az egri óvodások részére már nem jut mikuláscsomagra
Felszólító levelet küldött az Európai Bizottság Magyarországnak tavaly nyáron elfogadott, lex Gyöngyöspata néven elhíresült törvény miatt, amly arra kötelezte a bíróságokat, hogy az iskolai szegregációs perekben pénzbeli kártérítés helyett oktatást-képzést állapítsanak meg sérelemdíjként – számolt be a Telex szerdán.
A Bizottság álláspontja szerint a magyar szabályozás nem felel meg a faji egyenlőségről szóló irányelvnek, illetve a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló uniós irányelvnek. "A két irányelv előírja, hogy a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell megállapítaniuk a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés ellen" – áll a Bizottság közleményében. Egy további záradék pedig előírja, hogy az irányelvek végrehajtásakor a megkülönböztetést szenvedők védelmének szintje nem csökkenhet.
A Telex cikke felidézi: azután módosítottak törvényt tavaly nyáron, hogy a gyöngyöspatai szegregációs perben mintegy 60 roma fiatalnak összesen közel 100 millió forintos kártérítést ítélt meg a bíróság, mert éveken át többségi társaiktól elkülönítve, alacsonyabb színvonalon oktatták őket a gyöngyöspatai iskolában. Az intézmény korábbi és jelenlegi fenntartói, a gyöngyöspatai önkormányzat és a Hatvani Tankerület felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, hogy pénz helyett természetben kártalaníthassák a diákokat, a Kúria azonban a Polgári Törvénykönyv és a több évtizedes bírósági gyakorlat alapján elutasította a kérelmet.
A Fidesz a Kúria döntését megelőzően hetekig tartó kampányban támadta a bírósági ítéletet, maga Orbán Viktor is arról beszélt, hogy az ítélet sérti az emberek igazságérzetét. Horváth László, a térség fideszes parlamenti képviselője a kártérítési per kapcsán többször is a "Soros-hálózat" pénzszerző akciójáról beszélt. A képviselőt később Orbán miniszterelnöki megbízottá nevezte ki, és azt a feladatot adta neki, hogy a gyöngyöspataihoz hasonló konfliktusos helyzeteket feltárja és megoldásukra javaslatokat tegyen a kormányzat számára. Horváth javaslatára született meg aztán a lex Gyöngyöspata.
Magyarországnak most két hónap áll a rendelkezésére a Bizottság által feltárt hiányosságok orvoslására. Ha ez nem történik meg, a Bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt bocsát ki.
(Indexfotó: Komka Péter / MTI)
