Megérkezett az idei első hó
A vár közvetlenül Szarvaskő község (Régen Váralja, Egertől 11 km-re a 25-ös út) felett északra magasodik, függőleges oldalú sziklás gerincen, a Tardos-bérc délnyugati ormán (Vár-bérc), mára már elpusztult. A vár mindig az egri püspök birtokát képezte. Első említését 1295-ből ismerjük, építtetője valószínűleg Lampert egri püspök (1242–1275) lehetett. A várban végzett jelentős építkezésekről Bakócz Tamás egri püspök (1493–1497) számadáskönyvei tudósítanak.
A számadások a várban kőből falazott kapuról és az előtte lévő két lánccal működtetett hídról, vízgyűjtőről, a füstölőnél lévő toronyról, kápolna melletti malomról szólnak. Egy mester javítja a vár három kapuját, a tornyokat, a folyosókat, az emeletes pincéket és a vár alatti halastavat. Az 1557–1558. évi vizsgálat a várról az alábbiakat állapította meg: A várnak két kapuja volt: a külső és a belső vagy nagy kapu; a kapu előtti felvonóhidat két lánccal mozgatták. Említik a várban a felső házat, a börtön előtti két házat, a kapu és a pince feletti házat, a sáfárházat, a sütőházat és a konyhát is.
A várhoz két pince, is tartozott. 1583-ban a Szepesi Kamara vezetésével építési munkákat végeztek a váron. 1596–1687 között török kézen volt, Eger közvetlen védelmi övezetében, mint annak északi elő váraként funkcionált. A visszafoglalás után, az 1687. október 8-án készített kamarai összeírás a várat nagyobbrészt romosnak és elpusztultnak találta, és szegényes volt felszerelése is.
Ezután ismét az egri püspöké lett, ekkorra azonban – a karbantartás hiánya miatt – már rossz állapotú volt. Utolsó lakója Telekessy István egri püspök volt 1710–1715 között. Telekessy halála (1715) után néhány évvel még kisebb javításokat végeztek a váron, és még 1735-ban is lakható volt, de a 18. század vége felé már romos.
A vár területén soha, még egy próbaásatásra sem került sor. 1993-ban Nováki Gyula felmérést készített a hajdani vár területén és készített egy alaprajzot. 2015. április 29-én a rom terepbejárását követően előzetes konzultáció történt a vár tervezett feltárásával és részleges helyreállításával kapcsolatban. Az eredetileg 2017–2018-ra tervezett helyreállítás azonban nem valósult meg.
A várrom megközelíthető az Országos Kéktúra vonalán is északkelet felől, Bélapátfalva irányából a Gilitka-patak és a Gilitka-kápolna érintésével, de csak gyalogosan vagy kerékpárral.
forrás: youtube
