Megérkezett az idei első hó
A Közlekedő Tömeg már több alkalommal foglalkozott a Budapest-Hatvan vasútvonal felújításának problémáival, írja az oldaluk.
A felújítás elkészült, azonban – ahogy várható volt – az utasok több év kellemetlenségei és 200 milliárd forint elköltése után sem tapasztalhatnak érdemi változást.
A 80a vonal Rákos-Hatvan szakaszának felújítása eredetileg két évet vett volna igénybe, és 2020 decemberében kellett volna azt átadni. A projekt kivitelezése azonban egyéves csúszás miatt csak idén december 12-re készült el hivatalosan. A lap szerint három év alatt a pálya teljes rekonstrukciója mellett számos állomást és megállóhelyet újítottak fel Rákos és Hatvan között, valamint egy új megállót is létrehoztak Budapest területén belül Akadémiaújtelep néven.
Azonban a projekt megkezdésekor elhangzott számtalan ígéretekből (gyorsabb járatok, sűrűbb menetrend, a pályasebesség 160 km/h-ra emelése, közvetlen gyöngyösi és jászberényi zónázó vonatok) nem sok valósult meg.
Az indokok szerint a projekt több elemét költségcsökkentésre hivatkozva kihúzták. Az állomási vágányok száma a korábbihoz képest csökkent (például Tura állomást megállóhellyé minősítették vissza), ezzel növelve a zavarérzékenységet, de a Budapesten belüli szakaszon sem épült meg a projekt keretében a harmadik vágány. Utóbbira a zavarok könnyebb kezelése mellett azért lett volna szükség, hogy a belső szakaszon sűrűbb követés jöhessen létre, Gyöngyösre és Jászberénybe pedig közvetlen zónázó vonatok indulhassanak Budapestről.
A lap szerint tévhit, hogy a projekt Rákostól Hatvanig ért: ugyanis épp Hatvanig nem jutott már el a felújítás. A forgalmas csomópont vasútállomásán minden megmaradt a régi formájában, ráadásul a pályamunkálatok is véget értek a város területén kívül, az állomástól több mint 4 kilométerre.
Mivel az új infrastruktúra nem tesz lehetővé sem sűrűbb, sem gyorsabb, sem pontosabb közlekedést, az utasok nem sokat éreznek a felújításból. Igazi nyertesi talán azok, akiknek az újonnan megépült Akadémiaújtelep megállóhelynek köszönhetően mostantól a vasút – akár BKK-járatokkal vagy kerékpárral kombinálva – versenyképes alternatívát jelent.
Azt írják, hogy a menetrend változása sem a felújítás következménye. A sátoraljaújhelyi vonal felújításának és villamosításának befejezésével adódott a lehetőség, hogy a térség a korábbinál kedvezőbb fővárosi kapcsolatot kapjon, a hosszú menetidővel közlekedő sebesvonatok helyét a korábban csak Miskolcig közlekedő InterCityk vették át. A kétóránkénti egri gyorsok és szintén kétóránként induló sátoraljaújhelyi sebesvonatok helyett óránként indulnak InterRégió (lényegében zónázó) vonatok Egerbe. Viszont míg korábban a Gödöllő és Hatvan közötti szakaszt a Hatvanig közlekedő S80-as személyvonatok szolgálták ki, a felújítás utáni menetrendben a személyvonatokat Gödöllőig vágták vissza, innen Hatvanig az InterRégió vonatok állnak meg több helyen, viszont nem mindenhol.
A felújítás egyik legszomorúbb következménye, hogy egy olyan vasúti csomópontot, mint Hatvan, sikerült lefokozni és a csúcsidő kivételével mindössze óránként egy vonattal kiszolgálni, amelynek csatlakozása is problémás az innen elágazó salgótarjáni és szolnoki vonalak járataihoz.
A Közlekedő Tömeg szerint a korábban ígért új menetrendi struktúra bevezetéséhez a Keleti pályaudvar és Rákosliget közötti harmadik vágány megépítése szükséges.
Kiemelik, hogy a hatvani vonal felújítása – a pusztaszabolcsihoz hasonlóan – jó példa arra, hogyan nem szabad vasutat fejleszteni. Költségcsökkentés címén mindkét esetben a projektnek azt a részét húzta ki a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., ami érdemi javulást hozhatott volna az utasok számára. Mindeközben súlyos pénzekért újítottak fel olyan megállóhelyeket, ahol alig áll meg vonat. Véleményük szerint a hatvani vonalon végrehajtott “fejlesztgetés” nem alkalmas arra, hogy több embert csábítson át egy zöldebb közlekedési formára, a felújítás körüli kellemetlenségek miatt viszont sok utas elpártolt a vasúttól és tért át valamelyik közúti alternatívára, a már amúgy is nagyon zsúfolt M3-as autópálya forgalmát és a környezeti terhelést még tovább növelve.
