Megérkezett az idei első hó
Ez az írás egy vélemény és nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját. A Vélemények rovatban a szerkesztőség véleményétől eltérő írásokat is közreadunk, azonban azok tartalmáért felelősséget nem vállalunk. Természetesen szívesen várjuk a válaszreakciókat, amelyeket közre is adunk.
Még a februári közgyűlésen a testület a költségvetési tervében egy olyan határozatot hozott, amelyben a választókörzeti feladatokra szánt költségkeretet 10 millió forintra emelik. Ez az összeg nem egy ciklusra, hanem egy évre szól. Mondhatnánk, hogy ezzel semmi gond nincs, korábban nem érte el a kétmillió forintot sem, a város körzetei minden apróbb fejlesztési vagy karbantartási munkát megérdemelnek. Ebből a néhány millióból látványpolitizálni aligha lehet, igaz, nem sok minden valósult meg eddig belőlük. A legnagyobb gond mégis az, hogy a legtöbb politikus úgy hivatkozik erre, mint képviselői keretre, azonban ezt a kifejezést az önkormányzati törvény nem ismeri.
Az önkormányzat erodálása
Két súlyos félreértésről beszélhetünk. Az egyik, hogy sokan azt hiszik, hogy ez a pénz bármire elkölthető mindenféle szabályozás nélkül, holott az önkormányzati rendelet kristálytisztán fogalmaz:
15.§ 2(a) Az egyes körzetekre a költségvetésben jóváhagyott összeg egyformán kerül elosztásra. A körzetre jutó választókerületi kiadások felhasználására bármelyik képviselő javaslatot tehet. A képviselői javaslatokat a polgármesteri hivatal gyűjti össze, a javaslatról a Városi Urbanisztikai, Klíma és Környezetvédelmi Bizottság ülésén dönt úgy, hogy a javaslatot tevő képviselőt arra meg kell hívni.
E bekezdés utolsó mondatát érdemes jól megjegyeznünk, amely így szól:
Fontos kitétel, hogy a választókörzeti feladatok kiadásainak előirányzatát az adott választókörzetben csak fejlesztési célra, valamint a körzeten belül vagy a körzet ellátását szolgáló önkormányzati fenntartású intézmények felhalmozási támogatására lehet felhasználni.
- részlet az Önkormányzat 2022. költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendéről
A másik probléma, hogy mivel képviselői keretként hivatkoznak rá, mintha ez a 10 millió forint a politikus a zsebében csücsülne befőttes gumival összefogva, az egri polgárt teljesen dezinformálhatja az önkormányzat alapvető működéséről. Magyarán hiába írunk egy levelet az adott képviselőnek, vagy megyünk be hozzá fogadóórára bármilyen igényünket közvetítve, még egy gyalogátkelőhely kivitelezését (vagy akármi másnak a megrendelését és lebonyolítását) sem a körzet képviselője fogja lezongorázni, hanem a hivatal és annak különböző irodái. A képviselő annyit tehet – ahogy a rendelet is fogalmaz -, hogy javaslatot tesz, lehetőleg érezve a körzetének tényleges igényeit, nem pedig a saját politikai profitmaximalizálásának érdekében jár el.
Kisebbségi komplexus
Természetesen az ilyesfajta kommunikációba belekódolták azt is, hogy úgy tűnjön, az adott képviselőn múlik minden apró beruházás, bármilyen adakozás vagy egyéb jóindulatú cselekedet. Ez a politika zűrzavaros hullámain némileg stabilizálhatja a politikusok kis csónakjait, és még választásokkor is könnyebben tudnak ígérgetni, hiszen a látszat szerint kegyből gyakorolva, a saját pénztárcájuk kárára adakoznak a köznek. Céljaink eléréséhez már csak néhány megfelelő kapcsolat kell, majd ennek a kommunikációja, lehetőleg jól időzítve.
Hasonló történetre emlékezhetünk, amikor Eger alpolgármesterei, Farkas Attila és Minczér Gábor, illetve az akkor még szövetségesként szolgáló Császár Zoltán veterán képviselő a képviselői körzeti keretükből rendeltek meg egy koncertet és egy motoros felvonulást a Dobó térre, és még egy új társasjátékra is futotta. A tömeg, a hangulat, az elismerés és a dicsőség megbódította a képviselőket. A beszámolók, a videók és a fotók próbálták elhitetni a laikusokkal is, hogy Egerben minden rendben van. Jelentős összeggel csorbították meg a saját körzetük költségkeretét, legalábbis ezt gondolhatnánk, azonban a könnyelmű arrogancia és a következménynélküliség – amiket Egerben hosszú évek óta gyakorolnak – biztosították a lehetőséget a közvagyon pókerasztalán a zsetonok tologatására: egy másik közgyűlésen egy újabb szavazással „visszatöltötték” a körzeti keretüket.
Szemfényvesztő populizmus az ünnepek előtt
Az ünnepek közeledtével – jól időzítve - ugyanilyen eljárásnak lehetünk szemtanúi: Farkas Attila alpolgármester a körzeti keretből (4. sz. választókerület) közel 4,2 millió forintot költött teszkós ajándékutalványokra, amelyeket bejegyzése szerint alacsony jövedelmű nyugdíjasok és családok közt fog szétosztani. A szándék, a kezdeményezés célja elvitathatatlan lenne akármelyik közéleti szereplőtől is, csak éppen ebben a formában jogszabályellenes, ha az önkormányzat vonatkozó rendeletével összevetjük.
Ami azt illeti, Farkas Attila az októberi közgyűlésen egy új támogatási formát akart elfogadtatni a közgyűléssel, amelyben a rászorulók évi kétszer kérhetnek támogatást az önkormányzattól, hivatkozva az egyre fokozódó inflációra és szociális válságra. Arra az esetre, ha a képviselők többségi szavazatát ez nem nyeri el (nem nyerte, már korábban sem támogatták, ugyanis már létezik települési támogatás), az alpolgármester egy másik határozattal is előállt: a saját képviselői körzeti keretéből a maradék összeg (4,2 millió) átcsoportosításához járulhatnak hozzá. A két opciót (egy átgondolatlan, az önkormányzatra nagyobb terhet rovó rendszerszintű támogatás kontra néhány millió forint egy általános címsorról) nem lehet összehasonlítani, az egyik nem alternatívája a másiknak. Farkas Attila pontosan tudta (mivel már korábban sem támogatták), hogy a többség a B opciót szavazhatja meg A opcióval szemben. Így is lett.
A nemes cél, a téma érzékenysége miatt egyik regnáló – főleg nem fideszes - politikus sem fog ellene felszólalni, ugyanis könnyen karaktergyilkosság áldozata lehet, mintha ő(k) nem támogatná(k) a szegényebb sorsúakat. Habár Komlósi Csaba és Mirkóczki Zita ugyanezen aggodalmaknak adtak hangot az októberi közgyűlésen: a képviselőasszony felhívta a figyelmet arra, hogy a körzeti keret nem az alpolgármester pénze, Komlósi képviselő úr pedig azt taglalta, hogy ezt a javaslatot a bizottság ülésre kellett volna behoznia az alpolgármesternek (ahogy a rendelet is előírja).
- részlet a 2022. októberi közgyűlés jegyzőkönyvéből
Láthatóan Mirkóczki Ádám polgármester is – bár néha még logikusnak is tűnhet - eléggé rugalmasan, sajátosan értelmezésben kezeli az önkormányzati jogszabályokat. Sajnos ilyenkor a jegyző és a hivatal sem jár el helyesen, ha negligálják az önkormányzat „házirendjét”, illetve ezt a fajta költekezést jóváhagyják.
Mi van akkor, ha a nemes cél a későbbiekben már nem lesz annyira nemes, hanem tisztán önérdekké silányul, mondjuk 2024 tavaszára, a következő önkormányzati választásra?
Fontos hangsúlyozni, ez az adomány azon választók hátrányára történik, akik Farkas Attila alpolgármestert 2019 októberében képviselőnek választották. Ez a 10 milliós keret nem a politikusok pénze, hanem a választókörzetben lakóké.
Legyünk teljesen őszinték, akkor is, ha fáj: bármilyen nemes gesztusról is van szó, bármilyen jóindulatú is a kezdeményezés, egy képviselőnek nincs más lehetősége, minthogy a jogszabályok keretei közt mozogjon. Mihelyst valaki fittyet hány a jogszabályokra, az önkormányzat mint Eger zászlóshajója rohamosan süllyedni kezd a politikai agresszió és egyéni érdekek bűzölgő mocsártengerébe. Farkas Attila alpolgármester megkerülte a bizottsági szakaszt, nem kínált fel valós alternatívát a választásra, biztosította magának a dicsőséget, majd a felszínes játék végeredménye egy érzelmekre ható, szemfényvesztő facebook bejegyzés lett.
Egy kicsit gondoljuk át
Április harmadika előtt a Fidesz elképesztő osztogatásba kezdett, amit most kamatostól szed vissza a magyaroktól. Ez az adakozás semmivel sem különb, csak helyben és kicsiben történik. Az ilyen kezdeményezések egyszerűen politikai tőke felhalmozásáról szólnak, az igazi képviselői munkát bazári majomkodássá silányítják, az önkormányzat intézményét kiüresítik. A helyzet az, hogy az adományban részesülő rászorulókat ez nem fogja érdekelni, nyílt sebeikre ez a néhány ezer forint átázott sebtapasz csupán. A bejegyzésekre érkezik néhány száz lájk és szívecske, pár gratuláció és elismerés, a politikai kommunikáció eredményességéhez nem is kell több.
Következmények nélkül minden lehetséges, a megfelelő érzelmi töltetű érvelések a közvagyonnal való felelőtlen gazdálkodásnak is menlevelet nyújthatnak. Mihelyst az egriek pénzét egy politikus a saját malacperselyeként simogatja, már a korrupció melegágyában teszi azt. Mint az önkormányzat törvényességéért felelős állami szerv, a kormányhivatal szerepében sem hihetünk, hiszen a felettük páváskodó kormány ugyanezen tettekben jeleskedik. A jogszabályok betartása és betartatása csak akkor alkalmazható, amikor a politikai ellenfeleink ténykedéseit mérlegeljük. Farkas Attila sem rejti véka alá, hogy szerinte neki ugyanolyan joga van felrúgni a szabályokat, mint azoknak, akik megalkották:
- részlet a 2022. októberi közgyűlés jegyzőkönyvéből
Az utolsó szó jogán
Tévedés ne essék, én – és szerintem mindenki más is – örülnék, ha a rászorulók minél több támogatást igénybe tudnának venni, tekintve, hogy a kormány gazdaságpolitikáját milyen prioritások jellemzik általában, de ezen publikáció elolvasása után az érintettektől pontosan ugyanazt a teljes félreértést várom el, mint eddig: Domán Dániel még a rászorulók megsegítésében is csak a rosszat látja, gyűlölete és frusztrációja határtalan, tevékenysége csak rosszat tesz az egrieknek.
A társadalom megosztása, a karaktergyilkosság, a lincshangulat és a gyűlöletpolitika gerjesztése ugyanolyan jó társai a polgármesteri kabinetirodának, mint a Rogán-minisztériumnak. A legjobban tennék, ha rám se legyintenének, máskülönben csak a létjogosultságomat írnák alá. Ehelyett csak néhány szövetségesük trollkodja majd szét a kommentszekciót. Pedig lehetnének következetesek is: betarthatnák a saját „házirendjüket”, kidolgozhatnának újabb stratégiákat különböző támogatásokra, felzárkózó programokat indíthatnának el és biztosan akad még néhány ötlet, ami nem ütközik a jogszabályokkal.
Amilyen a vezetés, olyan a vállalat. Ha nem tetszik a NER, ha agyérgörcsöt kapunk a kormány működésétől, akkor a nap végén bele kell néznünk a tükörbe és fel kell tennünk a kérdést:
Szükségünk van-e arra az ellenzékre, amely ugyanabból a kottából játszik, amiből a Fidesz, csak éppen nem narancsszínekben?
