Megérkezett az idei első hó
„– A gyűlölet rombol. Nem lehet rá építkezni – fejtegeti Horváth László, aki szerint kedd éjjel bebizonyosodott, hogy csődöt mondott minden gyűlöletkeltő szándék. Ide torkollott, ami márciusban elindult, ami felszította, kezelhetetlenné tette az indulatokat – mondja Horváth, utalva a Jobbik cigányterror elleni demonstrációjára. A kormánymegbízott szerint ideje, hogy észre térjen mindenki, hogy Gyöngyöspata ne legyen tovább az országos politikai zsákmányszerzés terepe.”
A fenti idézet 2011-ből származik. De ami a zsákmányszerzést és a cigánykártya kijátszását illeti, származhatna tegnapról is. Csak mástól.
Gyöngyöspata ugyanis ma is az országos politikai zsákmányszerzés terepe, csak most egy kicsit nagyobb tétben folyik a kísérlet – bár 2011-ben sem volt kicsi a tét –, és most nem egy feltörekvőben lévő szélsőjobboldali párt és holdudvara próbálgatja oroszlánkörmeit, hanem az állampárt mutatja meg sokadszorra a „radikális jobboldaliaknak”, hogy ő – mármint az állampárt – az, aki igényt tart a teljes zsákmányra. És ezért nem rest a radikális jobboldalnak gesztusokat tenni. Egyébként sem esik nehezére, hiszen világlátásába simán belefér a gyűlöletalapú politizálás. Sőt. Igazából csak az. Különösen úgy, hogy amíg tőle jobbra is helyezkednek el szabad szemmel is látható politikai erők – de legalább szereplők –, addig nyugodtan tetszeleghet a középpárt szerepében. S hogy mindig legyenek tőle jobbra, arról meg legfeljebb gondoskodik.
És mindez csak látszólag van messze Gyöngyöspatától. Mondhatni: nem kanyarodtunk el a lényegtől.
Kilenc évvel ezelőtt ugyanaz a Horváth László, akkori kormánymegbízott mondott higgadt és Európában is értelmezhető mondatokat a sarkaiból kifordított Gyöngyöspatán, aki most a kormányzati kommunikációs vegyeskarban szólóénekesként nyomja a „szegregációs biznisz” szólamot, meg a sorosozást. Ugyanaz a Horváth László tálalja üdvözítő megoldásként az állam erőszakmonopóliumának demonstratív megjelenését az oktatási intézményekben, aki kilenc évvel ezelőtt arról beszélt, hogy az erőszak nem lehet válasz az erőszakra.
Nem Horváth László személye vagy személyes véleményének alakulása a központi elem a Gyöngyöspata-jelenségben. Hanem mindaz, ami rajta keresztül látszik: hogy honnan jutott hová a kormánypárt. Horváth tehát azt teszi, amit elvárnak tőle. Ha egykori pedagógusként mindezt meggyőződésből, az kissé elszomorítóbb, de az sem tragédia. Az a dolga most, hogy ismét exponálja magát, ismét Gyöngyöspata ürügyén. Csak látszólag mellékszál, hogy 2011-ben duplán muszáj volt exponálnia magát Horváthnak: kormánymegbízottként „hivatalból”, a Fidesz megyei erős embereként meg a térség akkori országgyűlési képviselője helyett is, aki a lapítást választotta a háborús időkben, amikor meg előbújt, akkor inkább ne tette volna, mert az emlékezetes „csapelzárós” fenyegetésével kínos magyarázkodásra kényszerítette az övéit, még az akkor országosan is erős embernek számító Lázár Jánosnak is meg kellett szólalnia. Az más kérdés, hogy Balázs József anno tulajdonképpen inkább csak megelőzte a korát, hiszen ma már hivatalos állami irány, amit ő akkor erőből és kendőzetlenül előadott a jobbikos polgármesternek, nevezetesen, hogy aki nem fideszes, az pénzről ne is álmodjon. Mint ahogy ma már az is hivatalos állampárti/miniszterelnöki kánon, hogy mégiscsak a „benszülötteké” az ország... És ezzel megint csak visszajutottunk Gyöngyöspatára. Ahol most nem a Kecskekőről alámasírozó nácik akarnak etnikai alapon „rendet” tenni. Hanem ma Magyarország miniszterelnöke, kormánya, kormányzó pártja és kapcsolt részei hivatalos kommunikációja az, hogy a „bennszülötteké” az ország. Jamaika meg a jamaikaiaké, mondhatnánk, ha lenne kedvünk tréfálkozni, de nincs, mert ezúttal egy olyan határt sikerült átlépni, amit még a Jobbik sem nagyon lépett át a legradikálisabb időszakában sem. Ők próbáltak legalább színleg hagyni valami kiskapu-félét. Még az árvalányhajas bohócuk, az érpataki géniusz is érezte, hogy amikor 2011-ben Gyöngyöspatára jött bemutatni az „Érpataki modell” néven elhíresült agyrémet, akkor nem egy (dísz)cigányt hozott demonstrációs célokkal, hanem egy fehér embert, akit aztán oda is állított a nagyközönség elé, hogy mondja csak el, hogy ő hogyan lett „rombolóból építő”. Mondjuk annak a szerencsétlen embernek a szemében benne volt a teljes nihilben vergődő vidéki Magyarország minden megalázottsága és szenvedése, de ott ez akkor valószínűleg senkit sem érdekelt, az meg az én bajom, hogy nekem mindig ilyen apróságok égnek be, amik aztán még évtizednyi távolságból is torokszorító emlékként villannak fel olykor. Magyarország mai miniszterelnökének nincsenek már ilyen skrupulusai, hogy mégsem kéne nettó cigányozni, ő fullba nyomja, hogy ezek itt sorosista szervezetek révén munka nélkül kapnak pénzt, a bennszülöttek meg „keccsölnek.”
És ha ez a hivatalos irány, akkor ezt kell nyomni, Horváth Lászlónak is, aki a salakos házaktól induló karrierjének alighanem újabb csúcspontjára jutott most éppen miniszterelnöki megbízottként. Stúdiókban és pulpitusokon mondja, hogy jog, meg igazság, meg világossá kell tennünk, és az nem engedhető meg, és soha többé nem történhet meg, és Soros, ésígytovább ésígytovább.
Oké, ez a dolga. Onnan nézve, ahol ő van, el is végzi tisztességgel.
Egy sor dologban egyet is lehet vele érteni. Mert ki vitatná, hogy „meg kell akadályozni, hogy kis számú agresszor uralja az iskolai órákat.”
Ezt a szép gondolatot javasolnám kiterjeszteni az élet minden területére. Mert nem csak az iskolai órákat, hanem a teljes magyar közéletet, a gazdaságot, a társadalmat uralja „kis számú agresszor”. Akik egyébként bennszülöttek, viszont a legrosszabb fajta hódítók módjára működnek.
Bosszút állna a Fidesz Gyöngyöspatáért az iskolai megkülönböztetés felszámolása helyett
Horváth László miniszterelnöki megbízott szerint azért nem jár kártérítés az egykori roma diákok életének tönkretételéért, mert voltak közöttük agresszívak. A gyöngyöspatai perrel csak egy szereplő járt jól, az a Soros-szervezet, amely az egészet kiagyalta, megszervezte és végigvitte - jelentette ki Horváth László miniszterelnöki megbízott, a térség fideszes parlamenti képviselője vasárnap a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
