Amennyiben marad a vár igazgatója, két évet sem fog kibírni a vár

Ne gondolja senki, hogy egy várkapitány, nem „dolgozott” saját zsebre a 16. században. Dobó István, tetszik, nem tetszik pénzhez való viszonya több volt, mint szerelem. A felvidék legnagyobb földbirtokosa, a püspök úr várnagya és javainak kezelője – provizora – éves ezer forintos fizetés mellett a legapróbb pénzeire is figyelmet fordított. Egy ruszkai paraszt tartozott neki 3 forinttal, és miközben az oszmán seregek felvonultak Eger vára alá, kijuttatott egy levelet feleségének Sulyok Sárának, melyben azt kérte: ha az ostrom alatt „történne vele valami”, el ne felejtsék behajtani a tartozást.

Az egri vár urai, a korábbi egri püspöki cím viselői is jócskán gyarapodtak Eger birtokainak jövedelméből, Bakócz Tamás jórész innen finanszírozta pápai jelöltségének költségeit, de ne feledkezzünk meg kapitányainkról sem, akik jelentős vagyon megszerzésének a lehetőségét használták ki az egri vár vezetőiként. Mindegy, hogy Rákóczi György, vagy Varkocs Tamás nevét említjük, úgy tűnik az egri vár élén állók mindig is sajátjukként tekintettek az egri várra és bevételeire.

Nos úgy tűnik, ez ma sincs másképpen. Bár ma már nem várnagy a megszólítás, továbbra is folytatódik a tradíció, miszerint ha jó igazgatója van, a ma már múzeumnak álcázott vagyonszerző helynek, akkor a személyhez a hatalom, még akkor is ragaszkodik, ha az elvtársi kötelezettség pártfüggetlen.

2018 nyarán egy ismeretlen személy Ringert Csaba költözött be tanácsadóként az egri Dobó István Vármúzeum (DIV) igazgatói irodájába. A tanácsadó Nyitrai Zsolt „embereként”, a fenntartó Eger város polgármesteri hivatalának ellenőreként tevékenykedett, figyelt és jegyzetelt, de a valódi cél a vár bevétele lehetett. A kifinomult módszer hasonlított Buda 1541-es oszmán bevételére. A képviselő úr „emberei” (Ringert, Oroján…stb.) csak időnként „szétnéztek” a várban, és próbáltak hosszabb időre berendezkedni. A politikai sakkjátszma első áldozata a még megbízatását töltő Berecz Mátyás volt, akit olyan szépen „kilőttek” a vármúzeum igazgatói pozíciójából, mint egy távolsági nyíllövést a Dobó-bástyából a város főterére.

A háttérben úgy tűnt, – emlékezzünk, szintén választási évre készültünk – hogy Habis László és Nyitrai Zsolt alkut kötött, hogy ha a vár a képviselő úr hatáskörébe kerül, akkor a polgármester jelölt Habis László lesz, aki nyertessége esetén a város a polgármestereként a vár uniós pályázataival nem foglalkozhat. Az is látható az eltelt idő távlatában ebből a szempontból, hogy Nyitrai Zsolt és klientúrája nem mondott le a városról. Szóval látszólag „oszd meg és uralkodj!” Berecz távozása után egyetlen jelöltként gyorsan átvihető volt, hogy miniszteri kinevezéssel Ringert Csaba a Dobó István Vármúzeum igazgatója legyen. Berecz próbált „gazdájának”, Habisnak még nyílt levélben is vallomást tenni mert ő „mindig lojális katonája volt”, nyilvános média üzenetben megalázkodott a védelméért cserébe, de a pozíciókért az alku, a város és az országgyűlési képviselő között már megkötetett.

A város akkori képviselői közül, többen is hangot adtak, tiltakoztak, sajtótájékoztatót tartottak, hogy Ringert Csaba szakmai végzettsége alapján nem jelölhető a DIV igazgatójának. Sem történettudományi, sem közgazdasági, sem jogászi végzettséggel nem rendelkezik. Azonban a kiáltott szóra senki sem figyelt. Túl nagy volt a politikai erőfölény Ringert mellett. Ez az erő mely alapján kiválasztódott – mellesleg ez jelentős érv gazdái szemében -, hogy fantáziátlan csinovnyikként hűséges és jelentős pályázati tapasztalata van a fejlesztési pénzek „kezelésében” (értsd : közbe….szerzés!).

Habis László bár naivan elindult a polgármesteri választáson, és ekkor lépett a valódi főszereplő a színpadra Mirkóczki Ádám, akit teljes fegyverzetben rögtön támogatott – ma is látható még egy-két plakát a korszakból – a sértett Berecz és a várból kitett, nagynevű hagyományőrző csapata.

Ma már - történeti távlatból – jól látszik, legalábbis úgy tűnik, hogy az éppen ellenzéki mandátumú Mirkóczki és a fideszes Nyitrai a háttéralkuk nagymesterei voltak. Ők ketten voltak, akik a sakkfigurákat a táblára helyezték, vagy kiütötték. A parlament folyosóin jól összerakták a pártsemleges stratégiát Eger bevételére. Ezt az összefonódást az események igazolták.

A primadonna belépőjére a választások másnapján került sor. Az ellenzéki színekben nyertes Mirkóczki Ádám polgármesterként, a várba zászlós bevonulást tett segítőivel az oldalán. Berecz Mátyás – Csillag Tamás stílusosan hagyományőrző viseletbe öltözve, a vitézlősökkel együtt még lakomát is ültek a vár éttermének teraszán. Ringert Csaba nem rendült meg, és nem is lett – a várakozásokkal ellentétben – azonnal „szakmai alkalmatlansága” miatt felmentve igazgatói tisztségéből. Hiszen az uniós pénzek és a vár monopóliuma feletti rendelkezés nyereményét elnyerték a politikai „játék” valódi irányítói, azaz Nyitrai Zsolt és Mirkóczki Ádám. Ringert tehát azonnal megbízható alkalmazottja lett a munkáltatói jogokkal rendelkező polgármesternek.

Mirkóczki rövid időn belül eltávolította az ideiglenesen alpolgármesternek kinevezett Bereczet, Habissal együtt pedig eltűnt a maradék tisztesség és a lokálpatriotizmus is a városból és a várból. A régi fideszes klientúrából (pl. önkormányzati cégek vezetői) mindenki ment, csak a nagy pénzek pénztárosa, Nyitrai pozicionálásában, a vár jelenkori kapitánya Ringert Csaba maradt tisztségében.

Az új polgármester szakított korábbi hitelveivel és nyíltan nem vállalva, de „nyitrais-fideszes” lett. A vár fejlesztéseiből, az európai uniós pénzek lehívása szövetségesével és a DIV igazgatójának munkájával válik elérhetővé. Pesten intézik a lehetőségeket, itt a végeken pedig megvalósítják.

A vár Ringert vezetése alatt látszólag épült, azonban a valóságban a rombolás nyomait viseli. Nemzeti emlékhelyünk, az egriek kultuszhelye testén több sebhely is tátong. Itt most nincs egy szabad hely, ahol a város lakói nyugalmat találhatnának. A látogatók leginkább kordonok, lezárt területek között, végeredményben semmilyen tevékenységre nem alkalmas terekben, semmitmondó, elavult, évtizedek óta meglévő kiállításokat megtekintve csalódottan távoznak a legendás egri várból. Pedig a milliárdokból futotta volna. Van mozi, de minek, van látogatóközpont, de minek, van Varkocs kapubástya, de minek, és lesz Lenkey-ház és mennyiből? A családbarát címet nyert várban lassan már egy babakocsit nem lehet áttolni a murvás, gondozatlan udvaron, egyetlen akadálymentesített kiállítótér sem közelíthető meg. A látogatók bolyonganak az építési törmelékeken, lehetetlen küldetésként felfedezve Gárdonyi marketing munkájának nyomait. Gazda nincs csak igazgató!

Ringert vezetése alatt egyetlen kiállítás sem újult meg igazán, a múzeum szakmai munkát (például: kutatói tevékenység, konferenciaszervezés, publikációs tevékenység) 2017 óta nem végez. Ez a várvezetés és a mögötte álló irányítók az uniós fejlesztési pénzekből használhatatlan betonbunkereket, számtalan felesleges múzeumpedagógiai teret – ebből lassan több áll rendelkezésre, mint kiállítóhelyből – hozott létre, program és koncepció nélkül. Közben a látogató létszám folyamatosan csökken, annak ellenére is, hogy minden évben, Magyarország összes aktuális hatodikosát elhozzák az egri várba. Nincs ötlet a fejlesztésre, a látogatói menedzselés, marketing nem létező fogalom. A vár idegenvezetői szánalmasan alul diszponáltak, ahogyan a szakmai munka is.

A pályázatokból ömlő fejlesztési pénzek és annak átláthatóságára való szándék oly annyira hiányzik, hogy a legutóbbi botrányos Lenkey-ház projekt 440 milliós költségvetése, már nem csak a város lakosainak, hanem az elvtársak szemét is „csípi”. A pályázat tartalmát, költségvetését, műszaki tartalmát, céljait… stb. a két konzorciumi vezető, vagyis a főnök Mirkóczki, és a pénztáros Ringert egymásra hivatkozva, ellenzéki politikusok kérésére megtagadták, kivülálló részére pedig alig elérhető, leginkább mégiscsak elérhetetlen adat.  

Joggal remélhetnénk, hogy e rombolásnak előbb- utóbb vége lesz. Lehetőséget ad erre a 2024-es Önkormányzati választás. Helyi szinten pedig a tény, hogy Ringert mandátuma lejár 2023 december 31-én.

Még a sajtó sem tudott felfigyelni arra a városi honlapon eldugott pályázatra, melyben Eger Önkormányzata várigazgatói állást hirdetett. A pályázatra két jelentkező volt. Ringert Csaba és az a Király Károly, akit korábban többször szeretett volna, Mirkóczki látszólag pozícióba hozni. Király Károly strómankénti alkalmazása már jól bejáratott forgatókönyv szerint működhett volna az EKVI igazgatói kiírásakor is, most várigazgatónak „kellett” kandidálnia. 

A két pályázati anyag nyilvános, így az bárki számára elérhető. Király pályázata elgondolkoztató perspektívát tartalmaz, azonban az anyag kidolgozatlan, felszínes, nyilvánvalóan a rendelkezésre álló 30 nap miatt nem teljes. Nem is az a célja a pályázatnak, hogy nyertes legyen, hanem hogy elvonja a figyelmet Ringert eddigi igazgatói tevékenységéről.

A két pályázat bizottsági véleményezésén ugyanis – legalábbis a bizottsági meghallgatás jegyzőkönyvének értelmezése alapján – elterelődött a figyelem egy fontos törvényességi megfelelőségről. Arról, hogy Ringert Csaba, aki időközben pedagógiából doktori fokozatot szerzett, véleményem szerint azonban továbbra sem rendelkezik a pozícióhoz szükséges és a pályázat kiírója, azaz Eger város, mint munkáltató részéről elvárt szakmai végzettséggel. Király Károly viszont közgazdász, azaz nyertese az állás betöltésének.

Ringert Csaba nem felelhet meg a törvényesség szerinti kiírás követelményének, tehát egy lehetőség marad, elterelni a végzettség hiányát egy másik pályázat tartalmi összehasonlításával. Így a képviselők nem arról döntenek, hogy megfelel-e a jelölt, hanem, hogy a két anyag közül melyik az elfogadhatóbb. Vagyis  Mirkóczki átveri valahogy Ringert pályázatát – például feltehetőleg a számára megbízható képviselői bizottsági tagokkal – helyben, Nyitrai intézi gyorsan a miniszteri kinevezést, mint a korábbi mandátum megszerzésekor. Vagyis a törvény előtt mindenki egyenlő, csak vannak egyenlőbbek?

A város Idegenforgalmi és Kulturális Bizottsága véleményezésekor egyhangúlag Ringert pályázatát találta alkalmasnak. Talán ezen meg sem lepődünk. Így megy a közgyűlés elé a felterjesztés.

Ha hagyjuk - Tisztelt Olvasók -, hogy továbbra is ez a politikai kör, városi képviselők, polgármesterek, arra alkalmatlanok kerüljenek pozícióba, akkor üljünk nyugodtan és csak nézzük az eseményeket. Pedig nem kell, csak szólnunk a képviselőnknek, hogy állítsa le ezt az ámokfutást. Nem először kell az egrieknek megvédeniük a várat. Szólj Egri Polgár a képviselődnek, írj neki! Hallasd a hangod! Nem nehéz, hisz itt a közösségi média. Közösen lehet csak … Emlékeztetlek benneteket Dobó szavaira: „Ez a vár most az ország!”

olvasói vélemény

indexkép: Getty Images