Megérkezett az idei első hó
A Pegasus gyártója a világszerte kirobbant lehallgatási botrány nyomán felmondta a szerződést Magyarországgal és Lengyelországgal - írja a Népszava a svájci Neue Zürcher Zeitungra hivatkozva. Az izraeli cég a visszaélések miatt a 102 megrendelőből csupán 37-et tartott meg.
Az EU-ból viszont csak ezt a magyarokat és a lengyeleket érinti a döntés.
A Gazeta Wyborcza szerint a lengyel beszerzést még 2017-ben, a szakminiszter intézte Budapesten, amikor forrásként átszámítva 6 millió svájci frankot mozgósítottak. Ziobro most azt állítja, nem tudott a törvénytelenségről, de az állam tudja, mit kell tennie a bűnözőkkel szemben.
A lengyeleknél egyelőre még nincsenek bizonyítékok, hogy kik figyelték meg még 2019-ben az ellenzék egyik vezető politikusát, illetve Tusk ügyvédjét, valamint azt az ügyészt, aki hangosan kiállt az igazságszolgáltatás politikai befolyásolása ellen. De a nyomás egyre nagyobb lesz Varsón. Merthogy valakik a három érintett telefonjára telepítették a szoftvert, ezt igazolta az a kanadai laboratórium, amely a többi hasonló ügyben is kimutatta a kémprogram használatát.
A Népszava megjegyzi, hogy az érvelés nagyon hasonlít arra, amit a magyar kormány felhozott, miután úgy tudni, hogy hazánkban is százak ellen vetették be a Pegasust. A kormány először Budapesten sem volt hajlandó sem megerősíteni, sem cáfolni a vádakat, de végül novemberben beismerték a történteket; persze hozzátéve, hogy minden törvényesen zajlott, csak éppen a hivatkozásul felhozott terrorellenes jogszabályt az igazságügyi miniszter nagyon szabadon értelmezheti.
Frissítés:
A Népszava eredeti cikkében – amit mi is másodközöltünk – a svájci lapra hivatkozva azt írták, hogy az Pegazus kémszoftvert forgalmazó NSO szerződést bontott Magyarországgal és Lengyelországgal. A német nyelvű cikk ugyanis szó szerint arról írt, hogy "az izraeli NSO Group, amely az izraeli védelmi minisztériummal együttműködésben baráti államoknak értékesítette a Pegazus szoftverét, médiaértesülések szerint visszavonta a licenszet. Így jelenleg 102 állam helyett csak 37 államnak értékesíti azt. Az Európai Unióból ez kizárólag Magyarországra és Lengyelországra vonatkozik.”
A Népszava szerint azonban svájci lap cikkének a bekezdése pontatlan volt. A valóságban az izraeli védelmi tárca volt az, amelyik nemrégiben leszűkítette azoknak az országoknak a körét, ahová kiberfegyvert lehet exportálni. Így az addigi 102 ország helyett 37 országba lehet kiberfegyvereket értékesíteni. Azt egyelőre nem tudni, hogy ez a döntés visszamenőlegesen is érvényes, azaz az NSO ténylegesen szerződést bontott-e Magyarországgal és Lengyelországgal.
Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay
