Megérkezett az idei első hó
Elhúzódó háború és energiaválság újabb világgazdasági válság veszélyével fenyeget, és a brüsszeli szankciós politikai is felelős azért, hogy az árak ilyen mértékben emelkedtek, mondta el a szerdán bejelentett különadókról Gulyás Gergely a legújabb Orbán-kormány első Kormányinfóján csütörtök délután a 444.hu beszámolója szerint.
A Miniszterelnöksget vezető miniszter hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán háború egyelőre nem jelent közvetlen háborús fenyegetést Magyarország számára, ugyanakkor humanitárius katasztrófa veszélye benne van és a gazdaságnak is súlyos károkat okozhat. Ezért döntöttek úgy, hogy rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoznak létre, és hogy ezeket feltöltsék, extraprofit-különadókból fognak kivetni a szerdán megnevezett szektorokban. Gulyás szerint az intézkedések arra is garanciát adnak, hogy az idei 4,9 százalékos költségvetési hiánycél teljesüljön.
A jövő évi költségvetési tervet is most terjesztik be, a kormány jelen állás szerint 5,2 százalékos inflációval és 3,5 százalékos hiánycéllal, illetve 4,1 százalékos növekedéssel számol a következő évben.
A benzinárstoppal komoly visszaéléseket tapasztaltak, ezért péntektől csak a magyar rendszámú járművek tankolhatnak majd kedvezményesen, ezzel szorítanák vissza a benzinturizmust.
Mit tekintenek extraprofitnak és mennyi adót szednek be utána?
Jelen volt a Kormányinfón Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter is, aki elmondta, hogy a kiadási oldalon is csökkentéseket hajtanak végre, de úgy, hogy "megvédjék a családokat, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjasokat, a családvédelmi intézkedéseket és a rezsicsökkentést is". Ezért a minisztériumok költségvetését csökkentik és átütemezik az állami beruházásokat, és egyre nagyobb mértékben csak a piaci beruházásokat kell ütemezni (még el nem kezdődött építőipari beruházásokról van szó, ezeket 2023-ról 2024-re halasztják, a tervek szerint nemsokára közzéteszik majd a listót róluk).
A miniszter közlése szerint a kiadási oldal csökkentése 60 százalékban, míg a különadókból származó bevételek 40 százalékban járulhatnak hozzá az idei és a jövő évi hiányhoz.
Az extraprofit-különadók a jelenleg érvényben lévő ágazati adók fölött lesznek majd kivetve, összesen nyolc szektorban:
– Bankszektor: elvonják az extraprofitot, kibővítik a tranzakciós illetéket (250 és 50 milliárd forintot jelentő tétel; ezt a 300 milliárd forintot idén és jövőre is beszednék).
– Biztosítói szektor: 50 milliárd forint
– Energiaszektor: főként a Mol érintett itt, 300 milliárd forinttal számolnak
– Kiskereskedelmi szektor: 60 milliárd forint
– Telekommunikációs szektor: 40 milliárd forint
– Légitársaságok: 30 milliárd
– Gyógyszerforgalmazói szektor (a kis szereplők nem): 20 milliárd forint
– Ezeken felül a reklámadó is visszatér 2023 januárjától: ebből 15 milliárd forintot szednének be
Az extraprofit-adókból befolyó összeg tehát a kormány szerint meghaladja a 800 milliárd forintot.
Nagy ezután elmagyarázta, hogy a kormány szerint melyik szektor miért tesz szert extraprofitra: a telekommunikációs szektorban például azért, mert a koronavírus-járvány alatt mindenki többet volt otthon, többet internetezett. Hasonló okokból kapnak különadót a biztosítók is: a járvány alatt ugyanis nőtt az öngondoskodók száma, és ezzel a cégek profitja is. Ugyanígy, a gyógyszerforgalmazók is jól jártak például a növekvő vitaminfogyasztással. A reklámadóról pedig azt mondta, hogy "összefügg lényegében a tévézéssel és a reklámozással".
Több mint 861 milliárd forintnyi beruházást halasztanak el
A bejelentéseket követően újságírói kérdésre a miniszterek elmondták:
a reklámadó kivételével az összes többi extraadót már idén is be akarják szedni,
és minden jelenleg hatályos árstopról külön fognak majd döntést hozni, június közepéig ígérik ezt (jelen állás szerint július elsejéig vannak érvényben).
Arra a kérdésre, hogy a két alapba idén befolyó 900 milliárd forint hogy oszlik el, Nagy úgy válaszolt: a rezsivédelmi alapba 700, míg a honvédelmibe 200 milliárd forint kerülhet. Ezen kívül tervezik emelni a dohány- és az alkohol jövedéki adóját, illetve megváltozhat a cégautók adóztatása is, ezekből 100 milliárd forintot folyhat bele a védelmi alapokba.
Elhangzottak további részletek is az extraprofit-adókkal kapcsolatban, így az is, hogy a kiskereskedelmi láncok esetében a már létező különadók kulcsait növelik meg, illetve hogy a légitársaságoknál a kormány induló utasonként 10-15 eurónyi adót tervez kivetni.
Felmerlt az a kérdés is, hogy az építőipar miért mentesült a különadó alól. Erre válaszolva Nagy Márton elmondta, hogy az építőipar több szektorból áll, és például az alapanyag szektort már jelenleg is különadókkal terheli az állam. Gulyás Gergely pedig ehhez hozzátette, hogy
861 milliárd forintnyi beruházás elhalasztását tervezi jövőre a kormány,
és ennek jelentős része az építőipart érinti.
Nem hosszabbították meg a felmondási tilalmat
Szóba került a jégkorong-vébé is: mint elhangzott, a sportesemény megrendezésére azért nem adott garanciát a kormány, mert fontossági sorrendet kellett felállítaniuk, és nagy fájdalmukra hátrébb kellett sorolniuk ezt az igényt.
Szintén újságírói kérdésre mondta el Gulyás, hogy a veszélyhelyzet ellenére nem hosszabbították meg az egészségügyi és a rendvédelmi dolgozók felmondási tilalmát.
