Eger karácsonyfája ismét kerestetik
Matematikai esélyünk még van – hányszor hallottuk már ezt az elmúlt évtizedekben a magyar sportban egy éppen aktuális kudarc, pofonként megélt eredmény magyarázatának részeként. A legnagyobb profik ebben persze a mindenkori futball szövetségi kapitányok voltak, de most
a jégkoronggal kapcsolatban kell elővennünk a szófordulatot, mégpedig nem a válogatott, hanem a magyar kormány miatt.
Amikor a magyar csapat május elején kivívta a feljutást érő második helyet Szlovéniában a Divízió 1-es vébén, úgy tűnt, aranyév következik a hazai jégkorongban, hiszen 2023-ban nem csak az A-csoportban szerepelhetünk majd, de jó eséllyel magyar közönség előtt tehetjük ezt meg.
A magyar és a szlovén jégkorong szövetség ugyanis közös pályázatot adott be a 2023-as A-csoportos világbajnokság megrendezésére, amit az Ukrajna ellen elkövetett agresszió miatt elvettek Oroszországtól. Bár magára a pályázat összeállítására a váratlan események miatt csak nagyon kevés idő, mindössze egy hét állt rendelkezésre, mivel a rivális pályázó a finn-lett Tampere-Riga páros, úgy tűnt, az esélyek mégis jók.
Tamperében ugyanis jelenleg is zajlik az A-csoportos vébé, Riga tavaly volt házigazda
és a nemzetközi szövetség részéről bevallott cél, hogy olyan helyeken is népszerűsítsék a sportágat, ahol az elit eddig kevésbé volt jelen, többek között a régiónkban is – erről maga Luc Tardif, az Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) elnöke nyilatkozott tavaly az Indexnek.
Ebben a helyzetben ért mindenkit hidegzuhanyként, hogy az
Orbán-kormány nem adta meg a költségek biztosításáról szóló kormányzati garanciát,
ami a rendezési pályázat alapfeltétele.
Kielégítő hivatalos magyarázat az okokról azóta sincs a kormány részéről.
Fodor Ádám, a Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) kommunikációs vezetője azt mondta az Azonnalinak, a sportrendezvényeknek adható kormánygaranciát egy kormányrendelet szabályozza, ez meghatározott procedúrát ír elő és a rövid határidő és a kormányzati interregnum miatt a jelek szerint ezt nem sikerült végigvinni.
Ettől függetlenül a két szövetség nem vonta vissza a pályázatát, csütörtökön Tamperében bemutatjuk a közös prezentációnkat, majd a hivatalos menetrend szerint pénteken döntenek az IIHF vezetői. Mi az utolsó szalmaszálba is belekapaszkodunk”
– fogalmazott Fodor Ádám az Azonnalinak.
Az érintett rendelet az 565/2020-as számú, ez előírja többek között, hogy ha egy sportági szövetség világesemény megrendezésére pályázna, akkor a szükséges kormánygaranciához be kell nyújtani a pályázatát és egy költségtervet a – hova máshová – Nemzeti Kommunikációs Hivatalhoz (NKH).
Az NKH a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozik, és ez az új kormány alatt sem változik majd, vagyis – interregnum ide, vagy oda –
a pályázat elbírálását semmi nem akadályozta volna.
Ráadásul kifejezett kormányzati prioritás lehetőleg minden világeseményt megpályázni a sportban, amit csak lehet, erről miniszterelnökké választása után is beszélt Orbán Viktor. Egy hazai rendezésű A-csoportos jégkorong világbajnokságnál a magyar csapat részvételével pedig aligha van hálásabb feladat, itt még az eredménykényszer okozta „rizikó” sem állt fent, mint a januári kézilabda Vb-n, ahol egyértelmű csalódás volt, hogy a magyar csapat még a csoportjából sem jutott tovább.
A már idézett Index arról írt, hogy akár a kormány oroszbarát politikája is közrejátszhatott a garancia meg-nem adásában, mondván: mivel az oroszokat és a belaruszokat várhatóan jövőre sem engedi pályára lépni az IIHF az agresszió miatt, Orbán Viktorék inkább nem is akartak olyan vébét rendezni, amin a két baráti állam csapata nem vehet részt.
Ez – már bocsánat – de butaság: az oroszokat gyakorlatilag mindenhonnan kizárták a sportban, ehhez képest a magyar sportolók mindenhol ott vannak, és rendezünk is világeseményt, például a vizes vébét júniusban úgy, hogy nem lesznek itt”
– mondta az Azonnalinak egy kormányközeli forrás.
Ő egyértelműen pénzügyi okokra vezette vissza a döntést, és ugyanezt mondta egy kormánypárti illetékes is, mindketten hozzátéve, hogy ez a
„legmagasabb szinten” született meg, és valójában mindenkit meglepett.
Egyikük szerint már csak azért is, mert egy jégkorong vébét jó eséllyel akár nyereségesen is megrendezhettünk volna. A magyar csapat meccsein természetesen garantált lett volna a teltház a 20 ezres MVM Dome-ban, de a jégkorongban a VB-meccsek egyébként is jellemzően tömött lelátók előtt zajlanak és nyugodtan számolni lehetet volna (a csoportbeosztástól függően) sok ezer svéd, finn, német, svájci, cseh, szlovák, osztrák szurkoló érkezésével is.
Ez azért nem ennyire egyszerű. Természetesen szeretünk közpénzt költeni a sportra majd azzal magyarázni, hogy nem csak a közvetlen bevételt, hanem az »országimázst« is bele kell könyvelni a nyereségbe, de ez végső soron trükközés a számokkal. Ha csak a tiszta kiadásokat és a tiszta bevételt nézzük, nem biztos, hogy pluszban zárt volna a jégkorong vébé”
– mondta egy (egyébként közgazdász végzettségű) MJSZ-es forrás.
Szerinte a rendezési körülményekkel is lehetett esetleg probléma, hiszen hiába a valóban csilivili MVM Dome, a nyolc nálunk játszó válogatottnak folyamatos edzéslehetőséget is biztosítani kell, ez pedig nem biztos, hogy Budapesten megoldható lett volna.
Így az is elképzelhető lett volna, hogy egyes csapatoknak a székesfehérvári, a győri, a dunaújvárosi, esetleg a miskolci, vagy debreceni jégcsarnokba kellett volna edzésre járni, amit biztosan nem fogadtak volna jól. (Magáról az MVM Dome-ról egyéként nagyon pozitívan nyilatkoztak az IIHF a héten Budapesten járó vezetői, igaz, ez még azelőtt volt, hogy kiderült volna: a kormány nem támogatja a pályázatot.)
Mivel azonban a meg-nem adás okairól a kormány szökés szerint semmit nem kommunikált, forrásaink is csak meglepetésüket hangoztatták. Ugyanígy volt vele Dejan Kontrec, a Szlovén Jégkorong Szövetség főtitkára is, aki csak annyit mondott lapunknak, hogy információ hiányában bővebben kommentálni sem tudja a magyar lépést, ők a maguk részéről elutaznak Tamperébe és bíznak a legjobbakban.
Ugyanilyen meglepett volt az egyik lehetséges felkészülési helyszínül szolgáló város kormánypárti polgármestere, akit „természetesen” szintén semmilyen formában nem tájékoztattak, csakúgy mint egy másik város fideszes képviselője.
Persze kérdés, hogy ha a vizes vébére még volt a kormánynak 31 milliárd forintja, akkor a sokkal népszerűbb jégkorong világbajnokságra hogy-hogy nem tellett már legalább ugyanennyi – már pusztán a kormányzati logika alapján.
És, hogy mi lehet a már említett „matematikai esély”? Az Azonnali egy már idézett MJSZ-es forrása szerint
csak abban bízhatunk, hogy a nagyon rövid határidő miatt esetleg a finnek és a lettek is ejtettek pár bakit a saját pályázatukba, ezért pénteken nem is születik döntés, hanem azt mondják az IIHF vezetői, hogy még dolgozzunk mindketten egy kicsit a sajátunkon és később, egy online szavazás során döntenek majd. Addig pedig esetleg meglesz a kormánygarancia is”.
Innen szép nyerni.
(Ezt a cikket az Azonnali szállította.)