Megérkezett az idei első hó
Noha az összefogó ellenzéki pártok közös programmal készülnek a választása, azért minden kérdésben nem értenek egyet, amit jól mutatott az egri képviselőjeltek előválasztási vitája is. Az eseményt szerdán tartották a Partizán YouTube-csatorna szervezésében, és bár a nógrádi Bátonyterenyén volt (ugyanis technikai okokból egy helyen kellett felvenni a salgótarjáni jelöltek vitájával), az érdeklődők online is követhették.
A két helyi induló, a DK színeiben induló, a Jobbik, LMP és Liberálisok támogatását élvező Berecz Mátyás, és a Momentumos, MSZP és Párbeszéd által támogatott Jánosi Zoltán három témakörben fejthették ki a véleményüket: a fejlesztésekről, közoktatásról és arról, hogy mi várható egy kormányváltástól. A részkérdések között egyaránt szerepeltek országos és helyi vonatkozásúak, a válaszok pedig egészen jól megmutatták a két ellenzéki képviselőjelölt közötti nézetkülönbségeket.
Fejlesztő állam, fejlesztendő állam
A fejlesztések kapcsán felmerült az Eger mellé megálmodott nemzetközi repülőtér kérdése. Jánosi Zoltán ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy Magyarországon a kis repülőterek veszteségesen üzemelnek, ezért a kérdés, hogy az egrit "ki fogja fizetni". Hangsúlyozta, hogy csak akkor támogatna egy ilyen beruházást, ha látna arról egy olyan hatástanulmányt, ami szerint ez indokolt a térségben.
Berecz Mátyás azt mondta, lehetne hasznos a beruházás, mert vonzhatná a multikat, de szerinte először az alap infrastruktúra fejlesztésével (utakkal, vasutakkal) kellene foglalkozni, mivel az egyrészt környezetbarátabb, másrészt sokkal inkább szolgálná a társadalmi igényeket. Éppen ezért ő képviselőként nem támogatná ezt a projektet.
Szintén különbözően nyilatkoztak a sportlétesítmények és sportversenyek kapcsán. Jánosi azt hangsúlyozta, hogy szükség van sportberuházásokra, de úgy, hogy ezek fenntarthatóak legyenek. Szerinte egyaránt kell költeni a verseny- és szabadidősportra is. Külön kiemelte, hogy szükség van a versenyek támogatására az utánpótlás-nevelés érdekében, mert a fiatalokat az "vonzza be", ha ezeket látják.
Ezzel szemben Berecz Mátyás azt hangsúlyozta, hogy gazdaságilag nem tudja vállalni az ország a látványsportok mostani szintű támogatását. Inkább a tömegsportot kellene támogatni, ehhez infrastrutúrát építeni.
Merre tovább, közoktatás?
Az oktatás kapcsán Berecz azt mondta, egyrészt a tananyagon kellene változtatni, hogy gyerekközpontú és korszerű legyen, másrészt vonzóvá kellene tenni a tanári pályát, a kezdőfizetés emelésével. Kitért továbbá arra, hogy fontos lenne a fiatalok mentálhigiénés helyzetének javítása, erre szakemberek kellenek minden iskolába.
Jánosi egy önálló oktatási minisztérium létrehozásának fontosságát hangsúlyozta, és elmondta, hogy szerinte az oktatásban a készségfejlesztésre (digitális készségek, nyelvismeret) kellene helyezni a hangsúlyt. Ő szintén beszélt fizetésemelésről: mint mondta, a Momentum szerint nettó 250 ezer fontintnak kellene lennie a kezdő pedagógusi bérnek, és egy pedagógus átlagbérének el kell érni a diplomás átlagbért. Szerinte amíg ez nincs, addig tanárhiány lesz.
Berecz erre úgy reagált, hogy bár a tanárok bérét emelni kell, szerinte a nettó 250 ezret nem lehet megígérni, az még kérdés, hogy mennyivel lehet növelni a béreket.
A szegényebb, hátrányosabb helyzetű térségek oktatását mindkét jelölt pénzügyi támogatással, illetve szakemberekkel (fejlesztőpedagógusokkal, iskolapszichológusokkal) segítené. Berecz Mátyás emellett azt is kiemelte, hogy nem egy különálló problémáról van szó, az ország szegényebb részeinek felemelésére is szükség van, hogy az oktatásban megszűnjenek a különböző térségek közötti különbségek. Jánosi Zoltán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ma nem feltétlenül valósul meg a szabad iskolaválasztás és a vallási semlegesség elve az oktatásban, hiszen sok kisebb településen kerül egyházhoz a helyi iskola.
Az iskolai szegregáció kapcsán szóba került a gyöngyöspatai roma diákok ügye is, ennek kapcsán eltértek a vélemények. Jánosi azt mondta, hogy egyetért a diákoknak megítélt kártérítéssel, míg Berecz szerint jobb lett volna ezt a kártérítést úgy megoldani, hogy olyan ösztöndíjas rendszert adni a fiataloknak, amivel kompenzálják a hátrányukat.
Kormányváltás vagy rendszerváltás
Felmerült, hogy az egri példa nem számít-e rossz előjelnek az ellenzéki összefogás jövőjével kapcsolatban. Erről Jánosi azt mondta, hogy szerint az egri helyzet speciális, és nem az ellenzéki pártok között van vita, hanem Mirkóczki Ádám polgármester körül alakult ki konfliktus. Berecz pedig arról beszélt, hogy meg kell újulnia az ellenzéknek is, amihez arra van szükség, hogy most új emberek kerüljenek a parlamentbe.
A vitát moderáló Gulyás Márton arra is rákérdezett, hogyan tudnának együttműködni Mirkóczki Ádámmal, annak fényében, ami az elmúlt hónapok során Egerben történt. Jánosi elmondta, hogy a polgármesterekkel a pártállásuktól függetlenül együttműködésre fog törekedni. Míg Berecz Mátyás válaszában arról beszélt, hogy olyan fejlesztésekre van szükség, amelyek társadalmilag hasznosak és megfelelő társadalmi támogatásuk is van, illetve a szakmai egyeztetéssel történnek. Mint mondta, 2019-ben társadalmi párbeszédet ígértek, ennek meg kell valósulnia, és ebben Eger polgármesterének is partnernek kell lennie, hogy a város jó irányba fordulni.
Végül szó volt a nemzetpolitikáról. Berecz – aki a határon túli magyarok szavazati joga kapcsán rendszeresen kritikusan megnyilvánuló DK színeiben indul, ugyanakkor hazafias érzelműnek vallja magát – hangsúlyozta: hogy a Kárpát-medencében élő magyarság egy nemzetet képez, és a határon túliak szavazati jogát nem kell megszüntetni, de szerinte változtatni kellene a mostani rendszeren. Hogy pontosan milyen változtatásokra van szükség, azt itt nem fejtette ki. Ezzel szemben Jánosi a Momentum elképzeléseit mondta el, amelyek szerint saját képviselő kellene a külföldön élő és a határon túli magyaroknak. Erre Berecz úgy reagált, hogy "van benne ráció", de úgy látja, hogy az ilyen képviselet önmagában nem ér semmit, összetett együttműködés kell hozzá a szomszédos államokkal.
Arra a kérdésre, hogy egy kormányváltás esetén jólt tudnának-e együttműködni a határon túli magyar pártokkal (tekintettel arra, hogy a Momentum korábban támogatott már nem magyar pártot szomszédos országokban), Jánosi azt felelte, hogy ők a kormánypropaganda állításával szemben magyarok ellen nem kampányoltak, a céljuk az volt, hogy olyan pártokat segítsenek, akik nem ellenségesek a kisebbségekkel, és van a kisebbségekre vonatkozó programja.
Kire miért kellene szavazni?
Jánosi záróbeszédében a térséghez való kötődéséről beszélt, és hogy szeretne tenni az élhető városokért és fejlődő falvakért. Konkrét ügyeket is említett, amelyekért tenne. Az egyik a Momentum kampányában is emlegetett egri laktanya kérdése, amellyel kapcsolatban azt mondta: meg kell oldani, hogy minél hamarabb Eger kezébe kerüljön, és az egriekkel közösen kell megoldani a hasznosítását. A másik, hogy folytatni kell a lakások energetikai korszerűsítését. Felhozta továbbá, hogy javítani kellene Füzesabony térségének egészségügyi ellátásán, valamint tanuszodára és tornacsarnokra is szükség volna, hogy ezzel sporolási lehetőségeket teremtsenek. Azt ígérte, megvédik a Tisza-tavat az oligarcháktól, hogy ne jusson a Balaton vagy a Fertő-tó sorsára.
Berecz Mátyás azzal kezdte a beszédét, hogy lokálpatriótaként fontos számára a helyi közeg. Mint mondta, sok barátja és rokona hagyta el az országot azért, mert itthon nem találták meg a számításukat, nem tudták itthon megvalósítani az álmaikat, ennek kapcsán pedig hangsúlyozta: normális körülményekre van szükség, hogy mindenki boldogulhasson otthon, saját lakóhelyén. Mint mondta, közéleti tapasztalatai mellett 25 év alatt megismerte a megye problémáit, sok szakmai kapcsolatot teremtett, alpolgármesterként a helyi közigazgatásba is volt alkalma belelátni, és tudna tenni a körzet felemelkedéséért. Kiemelte: egy normális, lokálpatrióta szellemet kell visszahozni Egerbe és környékére, ami lehetővé teszi újra az együttműködést, a békés együttélést, a valós társadalmi igényeket szolgáló fejlesztések megvalósulását.
