A baloldal egri jelöltje, Pál György mellett sorakozott fel Dobrev, Komjáthi és Vadai
Idén augusztusban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) regiszterében országosan 255,7 ezer álláskereső szerepelt, ami közel 90 ezerrel kevesebb az előző év azonos időszakának adatánál, de tízezerrel több a 2019 nyár véginél. Pénzbeli ellátásra 144,2 ezer álláskereső volt jogosult.
A heol.hu cikke szerint
Heves megyében 11,6 ezer munkanélkülit regisztráltak a hatóságok, ez három és fél ezerrel kevesebb volt, mint 2020 augusztusában, s júliushoz képest is több mint száznyolcvan emberrel csökkent.
A megye ismert álláskeresői közül augusztusban 1371 volt egri, míg 880 gyöngyösi, 595 pedig hatvani, ami nem mindegyik településen számít csökkenésnek az egy hónappal korábbi adathoz képest: Egerben júliusban még 1490 munkakeresőről tudtak, Gyöngyösön 882-ről, Hatvanban pedig 583-ról. A 2020-asnál viszont egyértelműen jobb a helyzet: egy évvel korábban, tavaly augusztusban 2198 egri álláskereső regisztrált, 1078 gyöngyösi és 862 hatvani.
Ahogy országos viszonylatban, úgy Hevesben sem sikerült még elérni a két évvel ezelőtti szintet, akkor tízezernél többen kerestek munkát megyénkben. Hétezren kaptak pénzbeli ellátást, a pályakezdő munkanélküliek száma pedig nyolcszáz volt.
A nyilvántartott álláskeresők aránya, a munkavállalási korú népességhez mérten, országosan négy százalékot mutatott. A legalacsonyabb értékkel, egy százalékkal Győr-Moson-Sopron megye rendelkezett, ehhez képest Heves megyében 6,1 százalék volt a regisztrált munkakeresők aránya.
Látszik a válság hatása a legalább egy éve regisztrált álláskeresők számában, míg egy évvel ezelőtt 3838-an voltak megyénkben, addig most augusztusban 4695-en. A tartósan nyilvántartásban lévő álláskeresők száma országosan 18 százalékkal, megyénkben 22 százalékkal növekedett. Az összes ismert magyar álláskereső 36,6 százaléka keresett tartósan munkát, szűkebb hazánkban a regisztráltak 40 százaléka keresett tartósan munkát.
A nyilvántartott álláskeresők között a szakképzetlenek – sem iskolai, sem OKJ-s szakképzettséggel nem rendelkezők – aránya 32 százalékos volt, az országos átlagtól magasabb érték hét megyében volt, közülük Borsodban (38,3 százalék), Hevesben (37,5 százalék) és Szabolcsban (37 százalék) a legmagasabb.
Szűkebb hazánk települései közül huszonhétben haladta meg az álláskeresők aránya a tíz százalékot, háromban pedig a húszat is. Több magas munkanélküliséggel sújtott faluban volt jelentős csökkenés a nyáron, de Terpesen, Tarnazsadányban és Tarnabodon így is legalább minden ötödik ember álláskereső volt, Terpesen 29 százalékos volt a munkanélküliség. Az ellenpólust ezúttal az egyaránt három százalék alatti mutatóval rendelkező Andornaktálya, Kisfüzes és Ostoros jelentette. A városok közül a legkedvezőbb a helyzet Füzesabonyban volt (3,73 százalék), megelőzve Egert (4,16 százalék). A megyei átlag alatt maradt Hatvan és Gyöngyös, a többi városban – Bélapátfalván, Lőrinciben – viszont hat és fél, illetve kilenc-tíz százalék körül alakult a munkanélküliség.
