A baloldal egri jelöltje, Pál György mellett sorakozott fel Dobrev, Komjáthi és Vadai
Március elején az Egri Ügyek is beszámolt róla, hogy hivatalossá vált: a római katolikus egyház, pontosabban az Egri Főegyházmegye veszi át az egri Eszterházy Károly Egyetem fenntartását a magyar államtól. Ez pedig része annak a folyamatnak, amelynek során lassan az összes magyar, állami fenntartású felsőoktatási intézményt alapítványok fenntartásába szervezi ki vagy egyházaknak adja az Orbán-kormány.
Az alapítványok megkapják az egyetemekhez tartozó vagyont (például az ingatlanokat), továbbá egyes intézmények további jelentős állami vagyont kaptak. Például a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó alapítvány MOL-részvényeket is.
A modellváltásnak nevezett átalakítás lényege, hogy az állam kvázi "privatizálja", magánosítja az alapítványok, illetve az egyház részére a felsőoktatási intézményeket, valamint megteremti önálló műkődésük feltételeit a vagyonátadással. Az egyetemek ettől még nem lesznek automatikusan tandíjasak, vagyis az állam továbbra is finanszíroz bizonyos képzési helyeket, ám az intézmények önállóbban gazdálkodhatnak.
Arról nem is beszélve, hogy az alapítványok kuratóriumainak (azaz irányító testületeinek) élére szinte mindenütt kormánypárti politikusokat, illetve kormányközeli személyeket neveznek ki. Így a hatalmas vagyon, továbbá az elkövetkező években sokszáz milliárd forintnyi európai uniós támogatás felett rendelkező egyetemi alapítványok kifizetőhelyként, menedékként is szolgálhatnak a Fidesz által esetlegesen elveszített 2022-es országgyűlési választások után is. Ugyanis a közelmúltban módosított Alaptörvény értelmében az alapítványok vagyona és bevételei már nem számítanak közvagyonnak és közpénznek.
A Palkovics László innovációs miniszter által március 31-én benyújtott törvényjavaslatok éppen ilyen alapítványok, az Eszterházy Károly Egyetem esetében pedig az Egri Főegyházmegye részére történő fenntartói jogátadásról és az állami vagyonelemek átadásáról szólnak. Az Eszterházy esetében tehát a modellváltás azt jelenti, hogy a római katolikus egyház kapja meg az egyetemet. Korábbi sajtóértesülések szerint ez a kormány azon tervének része, hogy a felekezeteknek a jelenleginél sokkal nagyobb szerepet adjon a pedagógusképzésben. Ugyanakkor az egyházi fenntartásnak Egerben történelmi hagyományai vannak: az Eszterházy Károly Egyetem elődjének számító oktatási intézményt a katolikus egyház alapította a 18. században és tartotta fent a második világháborút követő kommunista államosításig
A Fidesz első, 2010-es kétharmados győzelme óta azonban a magyar katolikus egyház eléggé "belesimult" a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe, így sokan attól tartanak, hogy az Eszterházy Károly Egyetem megmaradt autonómiája is megszűnik az egyházi fenntartással, és az intézmény a politikai érdekek kiszolgálójává válhat, hasonlóan a többi felsőoktatási alapítványhoz. Tudni kell azonban, hogy az egyetem rektorait, illetve a gazdasági irányítást végző kancellárait eddig is csak az Orbán-kormány támogatásával lehetett kinevezni (az egyetemi rektorokat a köztársasági elnök a felsőoktatásért felelős miniszter felterjesztésére nevezi ki, ez jelenleg Palkovics László). Vagyis nagy változás nem várható az egyetemi vezetés lojalitásában.
A fenntartóváltás ellen eddig sem az Eszterházy Károly Egyetem szenátusa, sem az egyetem hallgatói önkormányzata nem fogalmazott meg tiltakozást vagy ellenvetést.
