Lázár János Egerben járt és a fideszesek lelkét ápolta
Egri Ügyek: Nem túlzás, ha azt állítjuk, a túlélésre játszott a magyar vendéglátás és turizmus a szigorítások hónapjaiban. Ezt a nehéz, bevételhiányos helyzetet hogyan sikerült átvészelnie a Hotel Eger & Parknak?
Harmati Judit: Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a cégünk nagyon stabil, a tulajdonosi kör mindig is nagyon gondosan kezelte a cég vagyonát, és a tartalékképzést sem hanyagolta el. Ennek köszönhetően nemcsak túléltük a vírushelyzet okozta válságot, de mind a 103 dolgozónkat meg tudtuk tartani. Családi vállalkozásként ez különösen fontos fegyvertény számunkra, amire büszkék vagyunk, persze soha nem volt kérdéses, hogy a komoly anyagi veszteségeink ellenére kitartsunk dolgozóink mellett, meghálálva ezzel több évtizedes hűségüket. Természetesen ők is jobban jártak, hogy nálunk maradtak, egyrészt a kiszámítható és megbízható munkahely miatt, másrészt, bár csökkentett fizetést kaptak a legutóbbi féléves bezárás alatt, mégis jóval kedvezőbb volt, mintha csak három hónapig munkanélküli segélyt kaptak volna, utána pedig semmit, ha nem találnak új munkahelyet.
Egri Ügyek: Nyilván egy üres, zárt szállodát is fenn kell tartani valahogy, ami szintén komoly kiadás. Milyen költségek jelentkeztek a korlátozások alatt és sikerült-e állagmegóvó munkákat végezni az épületben?
Harmati Judit: Hatalmas anyagi terhet jelentett a bezárás alatti minimális üzemeltetés is, hiszen a szállodánk energiafogyasztása jelentős, még csökkentett üzemmódban is havi több millió forint költséggel járt. Bár rendkívül veszteségesek voltunk a korlátozások hónapjaiban, mégis 217 szobánkat kifestettük és a függönyöket is lecseréltük, amire korábban a nagy vendégforgalom mellett nem volt lehetőségünk. Díszburkolatot kapott a belső parkolónk és a wellness-részlegünket is felújítottuk. Persze nagyon vártuk már az újranyitást és nemcsak az anyagi veszteségek, hanem dolgozóink hangulata miatt is, hiszen lehangoló volt a vendégek nélküli hideg és kihalt épületben dolgozni. Természetesen minden nap a nyitásra készültünk a korlátozás alatt, a növekvő költségek ellenére folyamatosan készítettük fel a szállodát a vendégek fogadására, csak érdekességként említeném meg, hogy csak a wellness részleg újraindulásához minimum két-három hétre volt szükséges, de a karbantartó kollégáink folyamatos munkájának köszönhetően tökéletesen készen álltunk a május elsejei nyitásra.
Egri Ügyek: A nyitás utáni hetekben hogyan alakult a vendégszám, illetve mennyire rohanták le a szállodát a vendégek a pünkösdi hosszú hétvégén?
Harmati Judit: Az újranyitás első két hetében nagyon minimális volt nálunk a vendégszám, hiszen nagyon sokan nem kapták még meg a védettségi kártyát, illetve igazából május elején növekedett meg az oltakozási kedv. A Hotel Eger & Park viszont abban a kiváltságos helyzetben van, hogy nagy létszámú törzsvendéggel büszkélkedhet, főként rájuk építve tudtuk a pünkösdi hétvégét egy nagyon szép eredménnyel, közel 90 százalékos kihasználtsággal zárni. Ez nagy siker és minden kollégánkat feltöltötte lelkileg is.
Egri Ügyek: Hogyan látja az egri vendéglátás és turisztika közeljövőjét, lehetőségeit?
Harmati Judit: Úgy vélem, Eger szerencsés helyzetben van, hiszen mindig is a top úti célok között szerepelt, azonban most, hogy a vírushelyzet miatt várhatóan a legtöbb magyar honfitársunk a belföldi turizmust választja, nem szabad és nem is elegendő csak a város és a környék hírnevére építeni. Az a vendég, aki remélhetőleg nyáron akár 3, de inkább 5-6 éjszakát is eltölt majd Egerben, sokszínű, változatos helyi programokra vágyik. Hotelünk folyamatosan egyeztet a helyi szolgáltatókkal és próbál minél több kedvezményes jegyet biztosítani szállóvendégeink számára. Ilyen gyümölcsöző kapcsolatot építettünk ki mások mellett a Beatles Múzeummal és az Eger Termállal is. De nagyon várjuk a helyi rendezvények elindulását is, bár tudjuk, hogy nincs könnyű helyzetben jelenleg a városvezetés és a helyi programszolgáltatók. Bizakodásra ad okot azonban a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Eger Városi Turisztikai Nonprofit Kft. „Újra Eger!” elnevezésű közös újraindítási kampánya. Magam is úgy gondolom, hogy a városnak most szüksége van az önkéntességre, hogy a helyi tehetségek, kulturális szolgáltatók ingyen felajánlásokkal visszaadjanak egy keveset a városnak, hogy annak turizmusa újra felpörögjön. A vendéglátás helyi szereplői tisztában vannak azzal, hogy erős összefogásra van szükség, és sokat tesznek is az együttműködésért, mert tudják, ez egy komplex rendszer, minden mindennel összefügg. Ha például vendég érkezik a hotelbe, akkor hamarosan boltba, strandra, helyi rendezvényekre is ellátogat, ami újabb bevételt jelent.
Egri Ügyek: Véleménye szerint mikor lehetnek újra nyereségesek, illetve milyen nehézségekkel kell még szembenéznie az ágazatnak?
Harmati Judit: A májusi és júniusi szállásfoglalásokkal természetesen nem lehetünk elégedettek, most nemcsak a helyi, hanem az országos adatokról is beszélek. A 30 százalékos kihasználtság nem elég arra, hogy jelentős profitot termeljen egy szálloda. Ugyanakkor szükség van egy komoly bizalomépítésre is, hiszen hiába vannak az emberek beoltva, a nagy, népes szállodák helyett most inkább a kis létszámot fogadni tudó magánszálláshelyeket részesítik előnyben. Azt gondolom, rövidtávon a magánszálláshelyek nyerik a turisztikai versenyt, sokan ugyanis jelenleg a jakuzzis, dézsafürdős kisebb szállásokat keresik 8-10 fős baráti társaságuk számára. Persze ha megtelnek ezek a magánszállások, sorra kerülnek a nagyobb szállodák is előbb-utóbb. Az ágazat talpra állását tovább nehezíti a munkaerő elvándorlása és az ebből fakadó nagyobb bérigény. Folyamatosan tartom a többi szállodával a kapcsolatot, és ismerek sajnos számtalan olyan esetet, hogy, bár egy szálloda megtartotta a nehéz helyzetben fél évig is a munkavállalóit, egy másik ágazatban érdekelt vállalkozás magasabb bért beígérve végül mégis magához csábította őket. Bár emberileg érthető, mégis úgy gondolom, hogy alacsonyabb jövedelemmel, ámde megbízható és stabil munkáltatónál hosszú távon sokkal biztosabb és kiszámíthatóbb a jövő. Fontos megjegyeznem, jelentősen változott a szállásfoglalási kedv is, amely megnehezíti az előrejelzést. Mivel a vendégek kivárnak, csak az utolsó pillanatban foglalják le szállásukat a legkedvezőbb ajánlatot választva, nagyon nehéz előre megjósolni a júliusi-augusztusi szállodai forgalmat, kihasználtságot, illetve hogy mikor leszünk végre a pénzünknél. Nyilván ez egy hosszabb folyamat lesz.
Egri Ügyek: Az ország egyik legmegosztóbb és legnagyobb indulatot kiváltó témája a védettségi igazolvány. A vendéglátásban milyen károkat, zavarokat okozhat esetleg?
Harmati Judit: A legnagyobb anyagi veszteség a mi szállodánk esetében az, hogy a tavalyi korlátozások óta nem tudunk konferenciákat fogadni. A vírushelyzet miatt hónapokat csúsztattuk az ilyen jellegű foglalásokat, de most az újranyitáskor újabb nehézségekbe ütköztünk: még a szervezők sem tudják ugyanis, hogyan lehet kezelni azt a helyzetet, hogy oltott és oltatlan keveredhet ugyan a konferencián, de szállást csak a védettségi igazolvánnyal rendelkezők kaphatnak. Ezért megy a számolgatás, érdemes-e megszervezni a konferenciát egy szállodában. Hasonló a helyzet az esküvőkkel kapcsolatban is: van olyan pár, akik hónapokkal ezelőtt lefoglalta a szállodánkat, de mivel nincsenek beoltva, nincs védettségi kártyájuk, a szabályok értelmében szállást nem adhatunk nekik. Nyilván ők is elgondolkoznak azon, érdemes-e így nálunk megrendezni az esküvőt. Olyan is előfordul, hogy egy egész baráti társaság szolidaritásból lemondja foglalását, mert egyikük nincs beoltva. Még két fontos dolgot szeretnék kiemelni, visszatérve más jellegű nehézségeinkre: mivel munkaerőhiány van az ágazatban, nagyon számítottunk a tanulók segítségére, de a jelenlegi kormányzat elvette a nyári gyakorlatra vonatkozó adókedvezményt, amely újabb anyagi bizonytalanságot szült. Bár július elején talán visszaállítják, jó lenne biztosra tudni, hogy költséggel jár-e a tanulók alkalmazása, mert ha igen, akkor az komoly érvágás számunkra. Ha az adókedvezményt mégis visszahozzák, mi is több diákot tudunk foglalkoztatni a nyári hónapokban. A másik dolog, amely megnehezíti, különösen a szállodák egyébként is bizonytalan helyzetét, hogy a kormány döntése szerint a SZÉP-kártya zsebei átjárhatóak, azaz a ”Szálláshely”-zsebbe feltöltött összeg elkölthető másra is, például meleg ételre. Ez is csökkenti a szállásadók esélyeit, hogy a turisták a pénzük egy részét szállodai szolgáltatásokra költsék. Ezektől a nehézségektől eltekintve egyébként optimisták vagyunk az újranyitással kapcsolatban, bár tudjuk, sokkal keményebben kell dolgoznunk azért, hogy a vendégek a szállodánkat válasszák. Viszont töretlenül bízunk Eger hívó szavában, a város turistacsalogató miliőjében és a minél több és gazdagabb helyi program megvalósulásában.
