A Lenkey-ház brutális túlárazás a rendőrségnek is feltűnt, elrendelték a nyomozást
Van-e esély egy jó pályázatra, egy összefogásra? Érdekli-e egyáltalán Egert ez a lehetőség? Rázsi Botond alpolgármester szerint kell pályázni! Cikksorozatunk kezdő cikke a kérdésekkel ide kattintva érhető el, az előző vélemény pedig itt.
“Eger kulturális tekintetben nagyon szépen fejlődik, a szűkebben és a tágabban értelmezett kultúrafelfogás szerint egyaránt. Sorra kapják az elismeréseket egri színházi, bábszínházi produkciók, jubilálnak egri kötődésű, országos ismertségű zenekarok, nyernek rangos díjakat intézmények, egymást érik a beszélgetőestek, kiállítások, koncertek, sportrendezvények, fesztiválok, egyre-másra újulnak meg a városképet meghatározó épületek, közterületek.
Látványosan alakul a város arculata szellemi és fizikai tekintetben, ami látszik az idelátogatók számának növekedésében. Úgy gondolom, hogy az egriek is kezdik ezt észrevenni és értékelni, mert nagyon sok népszerű, magas nézőszámú esemény zajlik a városban. Talán ennek is betudható, hogy sorra nyitnak, vagy újulnak meg, bővülnek a legkülönbözőbb fajta kereskedelmi egységek, vendéglátóhelyek, segítve az egri gazdaság fellendülését.
A következő években ez a folyamat még erősödni fog, mert számos további, kulturális vonatkozású fejlesztés küszöbén állunk: folytatódik a vár-projekt, megújul a könyvtár, a mozi, fejlődik a fürdőkörnyék és a stadion, de idesorolom óvodáink, iskoláink várható felújítását is. Emellett áthangoljuk városmarketing tevékenységünket, amely reményeink szerint összehangoltabbá fogja tenni kulturális életünket, ezáltal még vonzóbbá városunkat kívülről-belülről egyaránt.
Eger tehát méltó az évekkel ezelőtt elnyert Kultúra Magyar Városa címhez, és rendelkezik a megfelelő potenciállal az Európa Kulturális Fővárosa megmérettetéshez is. Ezen nem csak az eddig létrehozott értékeket értem, hanem a mögöttük álló, azokat létrehozó személyeket, szervezeteket is, és nem csak a kortársakra gondolok, hanem minden olyan elődünkre, aki 1000 éve építi ezt a várost, ad hozzá valamilyen kulturális értéket. Olyan szakembereink vannak a szélesen értelmezett kultúra minden területéről, akik képesek a felhalmozott értékekre alapozni, építeni, úgy, hogy miközben tiszteletben tartják azt, meg is tudják azt újítani.
A pályázat elnyerésének egyik kulcsa éppen ezért az, hogyan tudjuk lajstromozni ezeket az értékeket, a másik pedig az, hogyan tudjuk megszólítani, bevonni mindazokat, aki ma tudják ezeket gazdagítani. Újabban gyakran mondjuk ugyanis, hogy Eger Magyarország egy helyen, hiszen szinte minden jellemzi városunkat, amitől a magyar kultúra szerethető: az épített örökségtől és a kézzelfogható történelemtől kezdve, az irodalom, a zene és a képzőművészet klasszikus és modern művelőin, művein át, a rekreációs és gasztronómiai lehetőségekkel bezárólag széles és sokszínű a városunk kínálta paletta. Ezen kell megtalálni, és a rengeteg érték közül kiemelni az a vezérgondolatot, amely nem csak nekünk egrieknek, magyaroknak jelent valamit, hanem Európa egészéhez tud hozzátenni. Ehhez pedig szakmai alapokon nyugvó, pozitív együtt-gondolkodásra van szükség, mely során minden építő és kritikus véleményt kellő időben egyaránt el kell mondani, meg kell hallgatni, de a döntés után a munkára koncentrálva kell a feladatot végrehajtani.
Csak így lehet elérni azt az áttörést, hogy kulturális tekintetben Európa legrangosabb városai közé emelkedhessünk. A város a pályázathoz megfelelő kulturális kínálati, humán erőforrásbéli és anyagi kondíciókkal bír, de kétségtelen, hogy szükség van a pályázat elnyerésével járó fejlesztési lehetőségekre. Egy ilyen projektnek mindig magas a hozzáadott értéke, és mivel Egerben az alapok nagyon jók, sikeres pályázat esetén kiváló kulturális főváros lehetnénk 2023-ban. Talán ezért indulhat városunk jó eséllyel ezen a versengésen.
Mint sokszor Eger történetében, az utóbbi időben is bizonyítottuk, hogy képesek vagyunk nagyívű, átfogó projekteket megtervezni és véghezvinni, ezért ez megfelelő összpontosítással most is véghez vihető. Egy-egy fejlesztést mindig sok kritika kísér, de ha csak a legfrissebbek egri példákat nézem, az idő máris kezdi azokat igazolni. A lényeg, hogy többen legyünk azok, akik hisznek a megvalósulás lehetőségében, mint azok, akik nem.
A városházán Habis László polgármester úr vezetésével elindult az Európa Kulturális Főváros 2023 pályázattal kapcsolatos gondolkodás, és a 2016. február 6-ai fertálymester avatáson és a tiszteletükre rendezett bálon – közös gondolkodásra felhívva minden érdeklődőt – felvetette, hogy a projekt vezérmotívuma lehetne a FÉNY, hiszen egyrészt ez az élet, a kultúra, a tudomány, a művészet egyik legfontosabb eleme, szimbóluma, motívuma, másrészt Eger az utóbbi időben – például a Kepes hagyaték révén – egyre jobban kötődik a fényhez. Ez egy ígéretes, önbeteljesítésre alkalmas ötlet, így nekem személy szerint már a kezdéssel kapcsolatban is jók az érzéseim."
