Megérkezett az idei első hó
Itt az Egri Ügyeken is sajnos egyre többször kell beszámolnunk arról, hogy többek között az illegális szemétégetések, a különféle hulladékokkal való fűtés miatt a szálló por levegőben mért koncentrációja rendszeresen meghaladja az egészségügyi határértékeket.
A Levegő Munkacsoport szerint pedig nagy a valószínűsége annak, hogy a környezetvédelmi hatóságok idén március elseje után már képtelenek lesznek fellépni az illegális háztartási égetések ellen. Egy kormányrendelet ugyanis ezt a feladatot a lakossághoz viszonylag közel lévő járási szintű hivataloktól megyei szintre helyezi át. A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek írt levelében arra hívja fel a figyelmet a Levegő Munkacsoport, hogy a változás várhatóan tovább romló levegőminőséghez és még több megbetegedéshez fog vezetni.
„A szomszédom bontott ablakkereteket és műanyagokat éget a kazánjában, a hatóságok nem tesznek semmit, mi pedig lassan megfulladunk a bűzös füsttől” – így hangzik egy tipikus panasz, amivel elkeseredett lakosok nap mint nap megkeresik a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodáját. Az olajos rongyok, bútorlapok, műanyagok és egyéb hulladékok – illegális és leginkább az emberi felelőtlenségre visszavezethető – égetése meglehetősen elterjedt a magyar háztartásokban. Ez a tevékenység az emberi egészségre különösen veszélyes, köztük rákkeltő anyagokat juttat a levegőbe, évente több százezer különféle megbetegedést, több ezer idő előtti halálesetet, egyúttal óriási gazdasági kárt okozva.
Az illegális égetések elleni hatósági fellépés hatékonysága az elmúlt években jelentősen csökkent az egymást követő, átgondolatlan intézkedések hatására. Úgy látszik, hogy ez a kedvezőtlen folyamat tovább folytatódik. A kormány ugyanis a tavalyi év végén elfogadta a kormányhivatalok működésének átalakításáról szóló terjedelmes módosító csomagot, ami egyebek mellett a levegőtisztaság-védelmi ügyekben eljáró hatóságok rendszerét is megváltoztatja.
2020. március 1-jétől a kis tüzelőberendezésekkel kapcsolatos ügyek intézése a járási hatóságoktól a megyei környezetvédelmi hatósághoz kerül. Utóbbiak azonban nem rendelkeznek kellő helyismerettel, és az sem életszerű, hogy a megyeszékhelyről időben el tudnának jutni a megye különböző településein előforduló illegális égetések ellenőrzésére. Már jelenleg is súlyos kapacitáshiánnyal küzdenek, a már meglévő feladataikra is alig van idejük, az új hatáskörök miatt pedig még ezen felül kellene ellátniuk több százezer háztartási és kisüzemi tüzelőberendezés felügyeletét.
A hatáskörök átalakítása miatt ráadásul a járási hivatalok eddig felhalmozott tapasztalata és a helyi rendőri szervekkel, katasztrófavédelemmel, önkormányzatokkal, polgárőrséggel, civil szervezetekkel kialakított együttműködési gyakorlata is kárba vész.
