Buzi, hazug szar - megint nagyot gurítottak az egri ún. városvezetők
Magyarországon évente mintegy 1000-1500 Lyme-kór esetet jelentenek be, a fertőzés valódi gyakorisága ennek akár a tízszerese is lehet. A kullancscsípés következtében kialakuló Lyme-kór szempontjából a június és a július a legkritikusabb: ekkor jelentették az összes tavalyi eset felét. Évtizedekkel később is súlyos betegségeket okozhat a kullancscsípés.
Egy friss magyar kutatás szerint a megkérdezettek 77 százaléka talált már a bőrén, ruházatán kullancsot. Egy több mint 500 fő megkérdezésével készített felmérésében a válaszadók fele mégis úgy nyilatkozott: a leggyakrabban nem használ semmilyen eszközt a védekezésre.
Tombol a vakáció, a nyári táborok csúcsidőszakában vagyunk, egyre több időt töltünk a természetben. A kullancsok is nagyon aktívak ilyenkor, a legtöbben az év ezen időszakában találnak magukon vérszívót. A leggyakoribb, kullancscsípés következtében kialakuló fertőzés, a Lyme-kór is ilyenkor fordul elő leggyakrabban. A KSH szerint tavaly összesen 1213 esetet jelentettek, ezek közel felét két hónapban, júniusban és júliusban.
Nyári táborokban és saját kertünkben is találkozhatunk kullanccsal
A bejelentett Lyme-kór esetek száma évente jellemzően 1000-1500 között alakul, ám szakértők szerint a fertőzés valódi gyakorisága ennek a számnak akár tízszerese is lehet. Egy friss kutatás résztvevőinek több mint háromnegyede talált már a bőrén, ruházatán kullancsot. 85 százalékuk úgy gondolja, hogy egy erdőben szedhette össze, de közel 20 százalék mondja azt, hogy a saját kertjében. Fontos tudni, hogy a nyári táborokban, a kirándulásokon, erdei túrákon kétségtelenül nagyobb eséllyel találkozhatunk vérszívókkal, de a városi parkokban és a kertekben is megtalálhatók ezek az állatok” – tájékoztatott Kiss Dániel, a ProtectOne szakértője.
Nyáron gyakrabban fordulunk orvoshoz
Azért fontos odafigyelni a kullancsok elleni védekezésre, mert számos veszélyes betegséget terjeszthetnek. A leggyakoribbat, a Lyme-kórt a kutatás résztvevőinek 99,6 százaléka ismeri, 87 százalék pedig a vírusos agyvelőgyulladást is – a humán babéziózist ugyanakkor csak a válaszadók 51 százaléka ismeri, a krími-kongói vérzéses lázat pedig csupán a kitöltők 5 százaléka.
Dr. Vizi András gyermeksebész, aki ügyeleti időben számos kullancscsípéses esettel találkozik, úgy tapasztalja: a Lyme-kóros esetek száma egyértelmű növekedést mutat tavasz végétől őszig. „Problémát jelent a diagnosztizálásban, hogy a tünetek akár a csípés után hónapokkal is jelentkezhetnek. Lehet, hogy valaki csak ekkor tapasztal fejfájást, fáradékonyságot, gyengeséget, szédülést, lázat. Ilyen tünetek esetén a nyári időszakban érdemes a Lyme-kórra is gondolni, mint lehetséges kiváltó okra” – hangsúlyozza Dr. Vizi András.
A szakember, aki szabadidejében terepfutóként maga is kitett a kullancsok okozta veszélynek, hangsúlyozza: az egyre enyhébb magyarországi telek miatt már kora tavasszal, késő ősszel, sőt, akár télen is előfordulhat a kullancscsípés.
Sokan egyáltalán nem védekeznek
Dr. Vizi András felhívja a figyelmet: a védekezés a megfelelő ruházat kiválasztásával kezdődik és minden esetben rendkívül fontos az önvizsgálat, valamint a gyermekek átvizsgálása. Nem minden kullancscsípés következtében alakul ki fertőzés, ám a fenti betegségek elkerülése érdekében mindenképpen javasolt valamilyen védekezési mód a kullancsok ellen. Ugyanakkor a kitöltők közel fele (49,7 százaléka) úgy nyilatkozott: semmilyen módon sem védekezik.
A kutatás résztvevői közül azok, akik védekeznek, többféle megoldást is használnak: például kullancsriasztó aeroszolokat, az agyhártyagyulladás elleni védőoltást, ultrahangos kullancsriasztót vagy a különféle illóolajakat. Egyre többen vannak, akik allergiájuk vagy a környezetük védelme miatt igyekeznek kerülni a kémiai anyagok használatát.
„A megkérdezettek 97 százaléka nyilatkozott úgy: fontos, hogy olyan védekezési módot válasszanak, amely a környezetünkre sem ártalmas. Hasonló arányban vannak, akik vegyszermentesen védekeznének a kullancsok ellen. Számukra jó hír, hogy nem kell kompromisszumot kötniük gyermekeik vagy kisállataik védelmében: veszélyes vegyi anyagok használata nélkül is megbízható és hatékony védelmet kaphatnak például a különféle ultrahangos kullancsriasztók használatával” – mondja Kiss Dániel.
Ízületi, szív- és idegrendszeri problémák jelentkezhetnek az időben fel nem ismert Lyme-kór miatt.
A későn diagnosztizált betegség pedig a belső szerveket is érintő, súlyos szövődményekkel járhat – nyilatkozta Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika szakorvosa. A csípést követő 1-2 hétben alakul ki az a körkörösen terjedő, ovális bőrelváltozás, amely a legtöbb esetben Lyme-kórra utalhat. Átmérője akár az 5 centimétert is elérheti, ezért a szakember azt tanácsolja, ha legalább három napig észleljük a bőrön, azonnal forduljunk háziorvoshoz vagy bőrgyógyászhoz – írta a Semmelweis Egyetem honlapja.
Kovács Anikó azt is elmondta, hogy a betegség sokszor észrevétlen marad, mivel a foltok pár hét alatt maguktól eltűnnek, azonban évekkel vagy évtizedekkel később neurológiai, szív- vagy ízületi megbetegedéseket is okozhatnak.
A kullancs csípésével terjed a vírusos agyhártyagyulladás is, amely kortól függetlenül mindenkinél kialakulhat. Itt a csípést követő 7–14 napban fejfájás és lázas állapot jellemző, majd megjelenik a szédülés, tarkómerevség, amely nehéz nyakmozgatással jár. A betegség azonban védőoltással megelőzhető, amely már egyéves kortól adható – magyarázta Kovács Anikó.
Ha valaki kullancsot talál a bőrén, fontos, hogy azt kullancskanállal vagy csipesszel óvatosan távolítsa el, de figyelni kell arra, hogy a testét ne nyomjuk össze, vagy sértsük meg, mivel éppen ekkor kerül be az emberi véráramba a “méreganyag”. A kullancsra tilos olajat, krémet vagy hintőport tenni, mert ugyan az állat így kimászhat a bőr alól, de közben önkéntelenül bejuttatja a fertőző ágenseket az emberi szervezetbe. Elmondása szerint az időben felismert bőrtünet alapján felállított diagnózis után célzott, 3-4 hetes antibiotikum-terápiával jól kezelhető a betegség.
forrás: greenfo.hu
indexkép: Marian Murat DPA/ AFP
