Nagyon drága a tűzifa

A kormányzati "rezsicsökkentés" előtti állapot, vagyis 2012 novembere óta a tűzifa ára nem kevesebb mint 67 százalékkal nőtt - számolható ki a KSH adatsorából, írja a Népszava. Ugyanezen idő alatt a szén 39, a brikett pedig 35 százalékkal drágult.

Ehhez képest a lakossági gáz, áram és távhő ára - amiként azt a kormánypropagandából szinte az egész ország kívülről fújja - 2012 és 2014 vége között 25 százalékkal csökkent, azóta pedig nem változott.

Ma Magyarországon a földgáz után még mindig a szilárd tüzelő a második legelterjedtebb fűtőanyag. Négymillió ember melegíti otthonát fával, illetve kisebb arányban szénnel vagy brikettel. A legszegényebb kétmillió magyar 37 százaléka fűt kizárólag szilárdtüzeléssel, további 15 százalék pedig vegyesen, fával és gázzal. A kistelepüléseken a háztartások háromnegyede használ szilárd tüzelőt.

A lap szerint idén novemberben több mint 11 százalékkal többet kértek a tűzifáért, mint egy évvel azelőtt. Ez jelentősen meghaladja ugyanezen időszak 7,2 százalékos országos inflációs adatát.

Emiatt tarthatatlannak nevezte a szilárd tüzelők piacán kialakult helyzetet Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity Magyarország energiaszegénységszakértője.  Az egekbe szökő ár így elsősorban a falopást, valamint az - akár a feketepiacról beszerezhető - bútorlapok, hulladékok és műanyagok eltüzelését "ösztönzi", ami súlyosan rákkeltő és légúti megbetegedéseket okozó anyagokkal tölti meg a levegőt. A fával tüzelő háztartások zömének anyagi helyzetében, illetve állami támogatás híján esélytelen, hogy a lassan megfizethetetlen fűtőanyagárak bárkit korszerű megoldásokra, így lakásszigetelésre vagy akár a földgáz bekötésére ösztönöznének - vélekedett.

Feldmár Nóra szerint a helyzetet leginkább állami - akár uniós - támogatások lendíthetnék ki a holtpontról. Legcélravezetőnek - a széles körű szakmai álláspontnak megfelelően - az épületek szigetelését, majd a fűtőberendezések és a kémények korszerűsítését tartaná.