2022. augusztus 10., Lőrinc

Mindenki ügye

#járvány #fertőzés #homofóbia #majomhimlő

Most élesben követhető, hogy az emberi hülyeség százszor fertőzőbb, mint a majomhimlő vírusa

Aradi Péter/Azonnali.hu 2022.05.26. 08:32

Mindössze kétszáz majomhimlős vagy himlőgyanús esetet ismernek, a járványra máris ráakaszkodtak az összeesküvés-elméletek gyártói, valamint máris kisebb botrány robbant ki körülötte. Az se kedvez a helyzetnek, hogy egyelőre csak a vakcina véd ellene.

azonnalipp

Kétségtelenül a járványok korát éljük, írja Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi karának adjuntusa, észre sem vesszük, mekkorára nőtt a világunk, micsoda kapcsolati hálók kötik össze a legtávolabbi és leginkább elhanyagolt, lepusztított területeit is – hatalmas autópályaként szolgálva a fertőző betegségeknek.

Megint csak idő kérdése volt

A majomhimlő vírussal kapcsolatos emberi esetek és járványok száma és intenzitása is folyamatos növekedésben van az 1970-es évek óta, tehát, mint mondja, ahogy a koronavírus esetében is elhangzott, csak idő kérdése volt, hogy olyat láthassunk tőle, amit eddig soha.

 

A vírust 1958-ban fedezték fel, és emberben elsőként 1970-ben írták le a Kongói Demokratikus Köztársaságban. 2003-ban az USA-ban több emberi fertőzést is észleltek, melyek közül mindegyik visszavezethető volt egy házikedvencként tartott, fertőzött társas prérikutya állományhoz, minden beteg érintkezett ezekkel az állatokkal. A prérikutyák egyébként

Ghánából importált rágcsálóktól fertőződtek meg.

Az eddigi legnagyobb dokumentált járványt 2017-ből Nigériából ismerjük, ennek során több száz emberi megbetegedést regisztráltak.

 

A majomhimlő vírusát tehát már ismerjük. Az afrikai járványokból és korábbi behurcolt esetekből is hasznos ismeretanyag áll rendelkezésre. Gyógyszeres terápia egyelőre nincs, vakcina viszont elérhető, ugyanis

a feketehimlő elleni védőoltás védelmet nyújt más himlővírusok, így a majomhimlő ellen is.

Nagy-Britanniában, mint Kemenesi emlékeztet, már el is kezdték bevetni a jelenlegi terjedési láncolat fékezésére, Németország pedig, írja a BBC, biztos, ami biztos közel 40 ezer adag oltóanyagot rendelt.

Az ember úgy kaphatta el a betegséget, ha érintkezett egy fertőzőtt állat vérével vagy testváladékával, vagy majmok esetében, a majom kiütéseivel. Jelenlegi ismereteink szerint

emberről-emberre nehezen terjedő fertőző betegségről van szó,

ám mint a Portfolio Checklist podcastjában elmondta, aggodalomra adhat okot, hogy míg a korábbi esetek mind behurcoltak voltak, és csak Afrikára volt jellemző az emberről emberre való terjedés, a most felderítés alatt álló láncolat már Európában is így terjed.

 

Egy embertől úgy kaphatja el valaki, ha érintkezik annak kiütéseivel vagy a kiütések által szennyezett felületekkel, például a ruhájával vagy az ágyneműjével.

 

A mostani helyzet azonban semmiképp sem hasonlítható a COVID-19-nél megszokott kockázathoz, a majomhimlő csak közeli kontaktus révén fertőz – amilyen feltehetően

a szexuális aktus során történő közeli érintkezés.

A legfőbb gondot most az okozza, hogy az egyébként Afrikára jellemző majomhimlő ezúttal teljesen új közegben terjed, és bár sokat tudnak róla, nem ismerik se a terjedési láncolatokat, se a terjedés módját.

 

A járványügyi nyomozás folyamatosan zajlik, az első vírusgenomikai adatok is megérkeztek, ám ameddig nem ismert minden fertőzött és minden kontaktszemély, addig várhatunk újabb eseteket. A fertőzés terjedési módja miatt

főként családtagok, közeli hozzátartozók kerülnek látókörbe.

A fertőzéstől a tünetek megjelenéséig tartó időtartam nagy általánosságban 5-től 13 napig tart (a BBC azt írja, hogy az első tünetek 5 és 21 nap között jelennek meg). A kezdeti tünetek könnyen összekeverhetőek más megbetegedéssel: fáradtság, láz, nyirokcsomó duzzanat, izomfájás, hátfájás.

 

A karakterisztikus kiütések 1-3 nappal a láz megjelenését követően jelentkeznek, főként az arcon és végtagokon hangsúlyosak. A kiütések, más himlőfertőzéshez hasonlóan kiemelkednek, feltelnek majd idővel kifakadnak és leszáradnak. A tünetek 2-4 hétig eltarthatnak, specifikus terápiára nincs lehetőség, támogató kezelést szoktak nyújtani.

 

Boldogok az epidemiológusok

A szakértők nem számítanak számottevő esetszámnövekedésre. Ráadásul az eddigi hírek szerint a vírus enyhébb megbetegedést okozó, nyugat-afrikai variánsáról van szó. Virológiai és epidemiológiai szempontból azonban bizonyára sok fontos újdonságra fog a közeljövőben fény derülni. Ameddig a fertőzési láncolatok nincsenek felderítve, a kontaktuskutatás zajlik, csak találgatni tudunk a terjedés mögött álló okokról.

Mint Kemenesi írja, a majomhimlő felbukkanása újabb bizonyíték arra, hogy a fejlődő világ természeti értékeinek védelme, a zöld gondolkodás és környezettudatos cselekvés mennyire fontos lenne. A mostani helyzet különlegességét is az adja, hogy egy kifejezetten trópusokra, Afrika bizonyos régiójára jellemző, állatról emberre terjedő fertőző betegségről van szó.

Megint a gazdagok tehetnek róla

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint május 7-e óta 131 majomhimlős esetet találtak közel 20 olyan országban, ahol alapvetően nincs jelen ez a betegség. További 106 gyanús esetről tudnak, többnyire Európában.

 

A kontinensen május 19-én, Svédországban jelent meg először a betegség, a környező országok közül pedig Ausztriában és Szlovéniában jelentettek megbetegedéseket, előbbi országban május 22-én, utóbbiból május 24-én. Az WHO szintén május 24-én megnyugtatásul közölte, hogy

a majomhimlőjárvány kitörését meg lehet fékezni.

A betegség terjedésénél máris sokkal gyorsabban terjednek a konteók, amik szerint megint Bill Gates, a Microsoft alapítója állhat a megbetegedések mögött.

 

A Newsweek cikke szerint 2022. májusában több bejegyzésben is arra hívják fel a figyelmet, hogy Gates gyanús módon nemrég figyelmeztetett egy himlőtámadásra. A milliárdos 2021-ben tényleg beszélt arról, hogy a himlőket bioterroristák fegyverként használhatják – utoljára november elején egy interjúban, – ezért sürgette a kormányokat, hogy fektessenek be többet a kutatásokba és fejlesztésekbe.

Gates egyébként 2017 óta, egy müncheni biztonsági konferencia óta időről időre elmondja, hogy a géntechnológia akár a terroristák egyik fegyvere is lehet.

 

A milliárdos, mint itt összefoglaltuk, a legkedveltebb főgonosza a koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméleteknek is többek között azért, mert egy 2015-ös vancouveri TED-konferencián azt mondta, hogy ha valami több mint 10 millió ember halálát fogja okozni a következő néhány évtizedben, az inkább egy erősen fertőző vírus lesz, nem pedig egy nukleáris háború.

 

Az utóbbi elméletére a 2017-es beszélgetésen is utalt, mint mondta, a globális világjárványra való felkészülés ugyanolyan fontos, mint a nukleáris elrettentés és az éghajlati katasztrófa elkerülése.

 

A közösségi médiában egyébként máris terjedni kezdett az elmélet, hogy a svájci Davosban zajló éves Világgazdasági Fórum (WEF), amit egyébként a koronavírus-járvány miatt halasztani kellett, és a világ különböző pontjain felbukkanó majomhimlős esetek valamiféleképpen összefüggnek egymással. Máris vannak, akik nem tartják elképzelhetetlennek, hogy a konferencia befolyásos emberei tervezték meg ezt is, ahogy a koronavírust is.

 

Ebben a cikkünkben egyébként épp arról írtunk, hogy a davosi csúcstalálkozót már csak a szervezők és az összeesküvés-elméletek követői tartják jelentős eseménynek.

Nem, nem korlátozódik melegekre

A majomhimlő körül, bár alig néhányan kapták el a betegséget, máris kisebb botrány van, miután a brit egészségügyi hatóságok közzétették, hogy május 16-án jelentett esetek mindegyike olyan férfihez kapcsolódik, akik magukat

olyan férfiakként jellemezték, akik más férfiakkal szexelnek.

Ezek után rengeteg jogvédő szervezet felháborodva közölte, hogy nem szeretnék, ha a majomhimlő olyan melegbetegségként szerepelne a köztudatban, amilyen melegbetegségnek a HIV-fertőzést tartották az 1980-as években.

 

Az üggyel kapcsolatban mindenhol emlékeztetnek, hogy az AIDS kezdeti időszakában aluljelentették az eseteket, ugyanis azok, akik elkapták, inkább felszívódtak, ahelyett, hogy ellátást kértek volna, így aztán az emberiség elszalasztotta a lehetőséget, hogy gyorsan megismerje a fertőzést, és célzott közegészségügyi beavatkozásokat hozzon a terjedés megfékezésére.

 

Az ENSZ később azt mondta, hogy a közelmúltban előforduló majomhimlős esetek jelentős részét melegek, biszexuálisok és más, olyan férfiak körében azonosították, akik férfiakkal szexeltek, azonban hozzátették, hogy a kockázat nem korlátozódik rájuk, hiszen

mindenkit érinthet, akik szoros kapcsolatban állnak egy majomhimlőssel.

Arra is felszólították a médiát, a kormányokat, a közösségeket, hogy kerüljék a megbélyegzést.

 

Az ügyben megszólalt az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ is, aki megismételték, hogy bár egyes csoportokban jelenleg nagyobb az esélye a majomhimlőnek, a kockázat nem korlátozódik csak a meleg és biszexuális közösségekre.

 

Mindezek mellett elég volt még néhány nyilatkozat, mint például David Heymann, a WHO egykori vezető tanácsadójáé, aki május 23-án azt mondta az AP hírügynökségnek, hogy az európai majomhimlő közelmúltban felfedezett esetei

spanyolországi és belgiumi rave-bulikhoz köthetők

– egy maspalomasi és egy antwerpeni fesztiválról van szó, – ahol szintén szexuális úton fertőzték meg egymást az emberek, hogy a trumpista, konzervatívnak nevezett Fox News műsorvezetője, Jesse Watters már aznap olyan szexuális úton terjedő betegségként hivatkozzon rá, ami

elsősorban homoszexuális kapcsolatok útján terjed.

(Via Azonnali)

 

 

Címlapfotó: Pixabay

Csatlakozzon Eger legnagyobb online közösségéhez, legyen tagja tematikus Facebook-csoportjainknak is! Találkozzunk az Egri ügyek csoportban is, már csak egy kattintás!
Van egy jó sztorija, témajavaslata, de félti a névtelenségét?
Küldje el biztonságos csatornánkon, így garantáltan inkognitóban marad!
Köszönjük, ha hozzászól a cikkhez, de kérjük, ezt kulturált formában tegye!

Friss cikkeink a rovatból

Címoldalról ajánljuk

Még egy kis olvasnivaló