Megérkezett az idei első hó
Alig néhány nappal azután, hogy felállt a második Orbán-kormány, a miniszterelnöknek és csapatának máris súlyos árvízzel kellett szembenéznie. Az országban 2010 májusában rekordméretű esőzések voltak, több területen is többhavi csapadék szakadt le. Sok helyen csak május utolsó napján is egyhavi esőmennyiség hullott.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat is arról tájékoztatott, hogy amióta mérik a csapadékmennyiséget, ilyen sok eső még soha nem volt a hónapban. Az esőzéseknek ezzel nem volt még vége, hasonlóan kezdődött június is. A következő napok áradásait Budapest olcsón megúszta, mindössze az alsórakpartot és a Margitszigetet kellett lezárnia. Az, hogy a Battyhány téren beázott a HÉV, ahhoz képest, ami az ország több más területén történt, inkább komikusnak számított.
Az északi területeken, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ugyanis szinte az összes patak és kisebb-nagyobb vízfolyás áradással fenyegette a környéket. A legtöbb problémát a Sajó, a Bódva és a Hernád okozta. Miután június első napjaiban Borsodban több települést is elzárt a víz, máris vészhelyzetet rendeltek el, és megkezdték a kitelepítéseket.
Az első napokban még úgy tűnt, a legrosszabbul Miskolc és Edelény járt. Miskolc keleti részét például hamar elöntötte a víz, a környékbeli szupermarketet ki kellett üríteni, az Auchant, a Tescót, a Brico Store-t és a Metrót csak csónakokkal lehetett megközelíteni. Edelényben sokkal drámaibb volt a helyzet. A város egyik felét június ötödikére birtokba vette a Bódva, több utcában már szintén csak csónakokkal lehetett közlekedni, a település vályogházai közül pedig több is megadta magát és összedőlt.
A legnagyobb pusztítást végül nem is Edelényben, hanem a Miskolc melletti Felsőzsolcán végezte a Bódva és a Kis-Sajó. A hétezer lakosú falut június hatodikára körbezárta a víz, az áramot lekapcsolták, az épületek sorban dőltek össze. A falu polgármestere bejelentette, hogy a védekezés eredménytelen volt, és elkezdték kimenteni az embereket. A faluban
végül 120 házat döntött össze az áradás.
A védekezésből – ahogy az ilyenkor lenni szokott – nem maradt ki a hadsereg sem. Hende Csaba akkori honvédelmi miniszter már június 3-án bejelentette, hogy 700-750 katona segíti országosan a munkálatokat. Mint mondta, elrendelték a legmagasabb fokú készenlétet, úgyhogy szükség esetén a teljes hadsereg készen áll arra, hogy beszálljon a védekezésbe.
Orbán Viktor egy nappal később, június 4-én, csütörtökön Edelénybe ment Pintér Sándorral, aki már akkor is belügyminiszterként szolgálta az országot, hogy Molnár Oszkár edelényi polgármesterrel tárgyaljon, illetve hogy meglátogassa a kitelepített embereket, és megszemlélje a megáradt Bódvát.
A beszámolók szerint ezen a napon már a honvédség öt alakulatának 835 embere és 96 technikai eszköze segítette az árvízi védekezést. Edelénybe repült két Mi-17-es helikopter is.
Orbán, miután rácsodálkozott, hogy ez a víztömeg óriási, bejelentette, hogy sem pénzben, sem emberi erőforrásban nincs hiány.
Hende Csaba még aznap közölte, hogy az egységeknél felfüggesztették a kiképzést, megszakították a gyakorlatokat és visszahívták a szabadságon lévő katonákat. Ahogy a Független Hírügynökség írta, ez azt jelentette, hogy több mint ezer katona vesz részt innentől kezdve az árvízi védekezésben.
Újabb két nappal később, június 6-án, már azt jelentették, hogy összesen 3000 katona segíti a munkálatokat, a hadsereg két helikoptere Orbán edelényi látogatása óta folyamatosan dolgozik, akkor éppen a Hernád mentén pakoltak zúzott kövekkel megrakott homokzsákokat.
A tájékoztatások szerint mindezeken felül Mályinál dolgozott még 4 kétéltű lánctalpas katonai jármű, és további 12-t indított még útjára a honvédség, hogy bekapcsolódjanak Borsodban a kitelepítésekbe és az életmentésbe. A híreket bogarászva nagyon úgy néz ki – főleg azok után, hogy Hende bejelentette, hogy most aztán tényleg mindenkit munkára fogtak – hogy
a magyar hadsereg mind létszámban, mind technikai felszereltségben – nem kétségbe vonva egyébként a mentésben végzett kitartásukat és munkájukat – 2010 nyarán ennyi volt. 3000 bevethető fő, két helikopter és egy tucat kétéltű lánctalpas jármű.
Mutassunk példát
Alig néhány nappal később, mindössze másfél héttel a második Orbán-kormány megalakulása után, 2010. június 9-én, Orbán beszédet mondott a parlamentben a Honvédelmi Minisztérium állománygyűlésén, ahol egyébként olyan, a kormány kritikusai számára utólag megmosolyogtató mondatok is elhangzottak, hogy Orbán szerint Magyarországon akkortájt – természetesen a hatalomra kerülésük előtt – következmények nélkül lehetett visszaélni a hatalommal, sőt mint mondta, már akkor is ott tartottunk, hogy kormányzati szinteken derült fény bűnszövetkezetek működésére.
A lényeg, hogy amellett, hogy Orbán többször is megköszönte a hadsereg védekezésben nyújtott munkáját, arról beszélt, hogy a rend megteremtése szerinte a legfontosabb közügy Magyarországon, mert a céljaikat csak a rend biztos talapzatán állva tudják megvalósítani.
A miniszterelnök már akkor megfogalmazta, hogy az államnak olyan honvédséget kell fenntartania, ami mindenkor kész arra, hogy akár külső támadás ellen is megvédje az országot. Mint mondta, mindannyian tudják, hogy ehhez komoly változtatásokra van szükség, újjá kell építeni a honvédem egész rendszerét.
Ugyanakkor Orbán azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ez nem egy képzelt verseny, amiben más országokat kell utolérnünk, hanem egy, a saját magunk méreteihez és teherbírásához igazodó haderőt kell felállítanunk. Emellett kitért arra is, hogy szeretne magyar hadiipart is, mert: „ahogy a németek mondják: »a német katona a gombjáig német gyártmány«. Ezt szeretném látni Magyarországon is”. A beszédben aztán Orbán tovább hűtötte a kedélyeket, mint mondta,
a gazdaság elég csapnivaló állapotban van, úgyhogy a magyar katonáktól egyelőre az alapvető elvárás nem más, mint a példamutatás.
Ahogy sok helyen megjegyezték már, haderőt fejleszteni nemcsak nagyon nehéz, hanem rettenetesen drága is. Ahogy a 444 írta, éppen ezért az európai haderőfejlesztésnek egykor volt egy olyan dilemmája, hogy merjék-e az országok egymásra utalni a biztonságukat. A NATO ugyanis lehetővé tenné, hogy az államok praktikusan és gazdaságoan felosszák egymás közt a képességeket, és ne mindegyik tartson fenn egy komplett hadsereget, amiben mindenből van egy kicsi. Mint a lap is emlékeztetett, a NATO-csatlakozáskor például még volt arról szó, hogy Magyarország a pontonhidak telepítésére és/vagy a vegyvédelmi alakulatok kiképzésére és fenntartására specializálja magát.
Csakhogy
az ilyen egyoldalú fejlesztésekhez óriási bizalom kell, ami – mint azóta tisztán láttuk – senkiben nincs meg. Ez a bizalom Orbán Viktorban már 2010-ben sem volt meg,
amikor többé-kevésbé békeidők voltak, és amikor még saját elmondása szerint is legjobban a szervezett bűnözéstől, a terrorizmustól és a klímaváltozás miatt bekövetkező természeti csapásoktól kellett félnünk.
Orbán Viktor összenevet egykori hadügyminiszterével, Hende Csabával (Fotó: Orbán Viktor / Facebook)
Mint Orbán fogalmazott: „a NATO-t megalapozó Washingtoni Szerződés alapgondolata, hogy mindenki elsősorban saját védelméről gondoskodik, és ezzel járul hozzá a közös védelemhez. Az csak egy sajátos, eltorzult magyar gondolkodásmód, hogy a NATO-t létrehozó alapszerződés egyik cikkelyére, amely az egymás kölcsönös megsegítéséről szól, úgy gondolunk, abból azt a következtetést vonjuk le, hogy majd mások fognak megvédeni bennünket”.
Miután pedig 2014 tavaszán az oroszok elfoglalták Krímet, és mindenki fegyverkezni kezdett, ez már annyira sem volt kérdés, mint amennyire korábban esetleg annak tűnhetett.
Pénz, az nincs
Ahogy aztán Orbán megjósolta, a hadikiadásokra valóban nem is jutott pénzt. Két évvel később,
2012-ben egyes források szerint a GDP 0,82 százalékát, más források szerint a GDP mindössze 0,79 százalékot fordította a kormány honvédelemre. Újabb két évvel később, 2014-ben aztán ennél is kevesebb pénz jutott haderőfejlesztésre.
A Népszabadság cikke szerint abban az évben történelmi mélypontra zuhant vissza a hadsereg költségvetési támogatása, ugyanis mindössze a GDP 0,78 százalékát költöttük a katonságra. A helyzetet jól jellemzi, hogy 2014-ben félő volt, hogy a magyar honvédség és a katasztrófavédelem helikopter nélkül marad, ugyanis az árvízi mentésben használt szovjet gépek is végleg kiöregedtek. Hende azzal próbálta menteni a helyzetet, hogy 3 milliárd forintért beszerzett 3 felújított, szintén szovjet gyártmányú Mi-8-ast, amire sokan már csak azért is felkapták a fejüket, mert sehogy nem voltak összeegyeztethetőek a NATO-ban használt technológiával és felszerelésekkel.
Ki tudja, Orbán vajon tényleg belefog-e a hadsereg fejlesztésébe, ha nincs 2014-ben egy NATO-csúcs, amin az európai országok megígérték, hogy legkésőbb 2024-ben már a GDP-jük 2 százalékát fordítják hadikiadásokra. Ahogy a 444 megjegyzi, a NATO-nak leadott magyar tervben az szerepelt, hogy mi évente legalább 0,1 százalékkal növeljük a védelmi kiadásainkat.
Ha ekkor még nem is,
legkésőbb 2015-ben már biztos megkerülhetetlenné vált Orbán számára a hadsereg ügye, amikor kénytelen volt azzal szembesülni, hogy képtelenek az általa megálmodott határidőre felhúzni egy kerítést a déli határra.
A kormány 2015. június 17-én döntött arról, hogy lezárja a magyar-szerb zöldhatárt. Az eredeti terv az volt, hogy a kerítésnek elég 2015 november végére elkészülnie, amivel állítólag nem is lett volna gond, viszont Orbán a július 25-i tusványosi találkozón mondott egy nagyot, és kijelentette, hogy a kerítés már augusztus 31-ig megépül.
A kerítés annak ellenére sem épült meg, hogy Hende Csaba napi bruttó 5000 forintos jutalmat ígért az építkezésben részt vevő katonáknak, ha tartani tudják a határidőt. Hende aztán bele is bukott a dologba, szeptember 9-én lemondott.
Amikor van pénz
A kormány 2016 decemberében, másfél évvel a határzár körüli bénázás után, bejelentette, majd 2017 júniusában jóváhagyta a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot (Z2026), ami mindenki egybehangzó véleménye szerint, kétségtelenül a rendszerváltás utáni legnagyobb haderőfejlesztés.
Szijjártó Péter a napokban arról beszélt, szerinte a magyar honvédség megfelelő állapotban van ahhoz, hogy garantálni tudja az ország biztonságát, amit azért sokan kétkedve fogadtak. Ha a 205 ezres, amerikai Javelin páncéltörő rakétákkal és török Bayraktar drónokkal felszerelt ukrán hadsereg csak vonakodna csapna össze a határuk közelében felvonultatott 100-150 ezres orosz hadsereggel, akkor vajon mire juthatott a magyar hadsereg az utóbbi néhány évben, hogy Szijjártó Péter ilyen magabiztos?
Nézzük meg, hogy áll 2022-ben a Magyar Honvédség!
Ha csak a súlyosabb tételeket nézzük, a Z2026 részeként Magyarország 2018-ban rendelt 20 darab Airbus H145M könnyű, többcélú katonai helikoptert, és 16 darab közepes H225M Airbus-szállítóhelikoptert. A H145M helikopterek már megérkeztek, az utolsót 2021 decemberében kaptuk meg. A H225M Airbus-szállítóhelikoptereket viszont még szerelik, azokat csak 2023-ban kezdik szállítani. Ezeken kívül a légierőnek van még 14 darab Gripenje, két Airbus A319-ese, amik valamiért gyakran a kormány tagjait szállítják, és két darab Dassault Falcon 7x-e, utóbbiakat 2018-ban szerezték be.
Magyarország 2020 végén rendelt még két brazil Embraer KC-390-es közepes méretű, sugárhajtású, multifunkciós rámpás szállító repülőgépet, amik az An-26-os katonai teherszállítókat váltják, mert azok is végképp kiöregedtek, és amik szintén csak később, 2023-ban és 2024-ben érkeznek meg.
Azonban nem csak a légierőnek jutott pénz. A magyar kormány a német Krauss-Maffei Wegmann (KMW) vállalatcsoporttól vásárolt 2018-ban 12 darab használt Leopard 2A4-est, amik megérkeztek már az országba, valamint 44 darab A7+-t, amikkel az orosz T-72-eseket szeretnék leváltani, amikből legfeljebb egy tucat maradhatott, és már eléggé kiöregedtek.
Az A7+-ok viszont megint csak 2023-tól érkeznek, szóval egyelőre ezek is csak papíron szerepelnek. A kormány vásárolt még 24 darab Panzerhaubitze 2000-es önjáró löveget szintén a KMW-tól, ebből eddig egy darab, a referenciapéldány érkezett meg, amit visznek is vissza, és elvileg 2022 nyarán leszállítják az összeset.
Egy 2020 decemberi bejelentés szerint Magyarország vásárolt még a törököktől legalább 40 Ejder Yalcin harcjárművet, ami megint egy kicsit fejvakargatásra késztetett mindenkit, hiszen 2020 nyarán hatalmas hírnek számított, hogy a német Rheinmetall és a magyar állam közös vállalatot alapított, hogy Zalaegerszegen gyártsák a világ egyik legkorszerűbb gyalogsági harcjárművét, a Lynxet, ami annyira jól sikerült, hogy az amerikaiak is fontolgatják, hogy bevásárolnak belőle. Azóta kiderült, hogy a török Ejder Yalcinból több mint 300 darabot vásárolt az állam, amik közül egyelőre 10 érkezett meg.
A magyar hadsereg pontos létszámát soha nem lehet tudni, mert a HM nem publikálja a számokat. Az Országgyűlés honlapján található határozat szerint – mint hívta fel a figyelmünket Szenes Zoltán korábbi (2003-2005) vezérkari főnök, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen oktatója – legfeljebb 37 650 fő lehet, amiből körülbelül 4-5 ezer lehet a harcoló katona – mert mint szakértők mondják, a klasszikus felállás az, hogy egy harcoló katonára további hét kiszolgáló jut, – amihez körülbelül 11 ezernyi tartalékos csatlakozhat, ki tudja, milyen felállásban.
Ha ezeket most összeadogatjuk, akkor valószínűleg nem tippelünk nagyon mellé, ha azt mondjuk, van kábé néhány ezer, Carl Gustaf M4-es típusú páncéltörő löveggel felszerelt katonánk, 20 könnyű helikopterünk, 14 Gripenünk, 2-2 kisebb és nagyobb utasszállítónk, 12 tankunk és 10 harcjáművünk. Erre mondja Szijjártó Péter azt, hogy garantálni tudja a biztonságunkat. A 2010-es állapotokhoz képest – egyetlen területet leszámítva – az előrelépés mindentől függetlenül egyértelmű.
Valami gond lehet
A kormány 2022-re állítólag rekordmagas, 1003 milliárd forintos keretösszeget biztosít a honvédelemre,
ami várhatóan meghaladja majd a GDP 1,7 százalékát, amivel a határidő lejárta előtt viszonylag közel kerülünk a NATO által előirányzott 2 százalékhoz.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter azt mondta, ennek az 1003 milliárd forintnak a 30 százaléka megy majd eszközök beszerzésére és fejlesztésre. Hogy valami mégsem teljesen okés a honvédségnél, arra abból lehet következtetni, hogy Korom Ferenc parancsnok meglehetősen szokatlan körülmények között távozott 2021 májusában a posztjáról.
A megbízása egyébként 2023. május 15-ig szólt volna. Korom állítólag maga kérte a felmondását, mivel szerinte a 2018-ban rábízott feladatokat jó eredménnyel, maradéktalanul elvégezte. Azonban a fejlesztések még csak félúton járnak, úgyhogy elég hihetetlen túlzásnak hangzik, hogy maradéktalanul elvégezte volna a feladatát. A 444 azt írja, hogy a szakértők szerint Koromnak azért kellett mennie, mert valakivel összekülönbözhetett. Mint később kiderült, Koromot elküldték Katarba nagykövetnek.
Ha nem a beszerzések miatt, akkor nem tűnik valószerűtlennek, hogy Koromnak azért kellett mennie, mert bár újra lehet repkedni és tankot vezetni a hadseregben,
mégsem sikerült sokkal vonzóbbá tenni a katonaságot.
2010-es hatalomra kerülésekor Orbán még azt mondta az állománygyűlésen, hogy a jelenlévők jól tudhatják, sohasem csak a létszám döntötte el azt a kérdést, hogy egy hadsereg milyen erős, hanem annak szelleme, tudása és fölkészültsége. Az utóbbi időben viszont, ha már ömlik a pénz a hadseregre, jól láthatóan fontosabb kérdéssé vált a létszám is. Orbán azzal az üzenettel adta át a parancsnokságot Ruszin-Szendi Romulusznak, hogy az ő feladata lesz – amellett persze, hogy modern és erős hadsereget épít –, hogy fiatalok tízezreit nyerje meg a haza védelmének és a katonaeszmények tiszteletének.
Előbbire nem igazán van ráhatással, már Korom sem volt, azt ugyanis leginkább Maróth Gáspár, miniszterelnök alá rendelt kormánybiztos végzi, utóbbiban pedig szemlátomást nehéz eredményt elérni.
Hende Csaba esetében pedig azt is láttuk, milyen az, amikor Orbán elégedetlen.
A kormány lassan egy évtizede sikersztorinak próbálja eladni, hogy 2010-ben még csak 17 tartalékos katonája volt a Magyar Honvédségnek, és ők azok, akik folyamatosan tornázzák fel ezt a számot. 2013-ban állításuk szerint már 5 ezren voltak, 2022-ben már 11 ezren, 2028-ra pedig 20 ezerre szeretnék emelni.
Csakhogy az, hogy a hadsereg száma közben alig növekszik, és hogy messze lehet még a 37.650 fős felső határtól is, már abból jól látszik, hogy Benkő Tibor honvédelmi miniszter az egyik legfrissebb, 2022. január 20-i interjújában arról beszélt, a tárca célja, hogy legalább 2028-ra meglegyen a 30 ezer aktív katonája.
Ezt a cikket az Azonnali szállítja.
