Még uniós pénzeket is felhasználtak.

A Európai Unió Bírósága májusban kimondta, hogy jogellenes őrizetnek minősül a menedékkérők elhelyezése a tranzitzónában, és az őrizet nem haladhatja meg a négy hetet. Emiatt aztán a magyar kormány végül bezárta a tranzitzónákat.

A Menedzsment Fórum cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy a tranzitzónák létezése nemcsak jogellenes, hanem rendkívül drága is volt. Ugyanakkor pontosan nem lehet tudni, hogy mennyibe kerültek, ugyanis a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet örökös meghosszabbítása miatt gyakorlatilag közbeszerzések nélkül költhetett a határvédelemre, a kerítésre és a tranzitzónákra is a kormány.

Fotó: Ujvári Sándor / MTI 

Mint a portál írja, néhány adat azért van, ugyanis 2018 januárjában Harangozó Tamás szocialista képviselő a Rogán Antal vezette propagandaminisztériumot és 19 állami szervett kérdezett a költségekről. A válaszból kiderült, hogy

– a rendőrség 16,7 milliárd forintot,

– a büntetés-végrehajtás 1,7, majd még 1,9 milliárd forintot

– a bevándorlási hivatal pedig 2,66 milliárd forintot költött.

Tehát 2015 óta a kormány legalább 23 milliárd forintot költött az adófizetők pénzéből arra, hogy felépítse, bővítse és működtesse a tarnzitzónákat a szerb-magyar határon. Ráadásul ehhez még uniós támogatásokat is felhasználtak, ugyanis a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal legalább háromszor sikeresen pályázott az Európai Bizottság által létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap forrásaira.

Kormányinfó: Bezárnak a tranzitzónák a határon, visszaadja a kormány a rendkívüli hatalmat