A baloldal egri jelöltje, Pál György mellett sorakozott fel Dobrev, Komjáthi és Vadai
Miután csütörtökön Lengyelország és Magyarország visszavonta az EU költségvetését és a koronavírus miatti segélycsomagot érintő vétófenyegetését, csütörtök este megszületett az uniós állam- és kormányfők között a megállapodás az Európai Tanácsban - számolt be a hírről az Azonnali. A két ország azért fenyegetett vétóval, mert előzőleg az Európai Unió irányító szervei (az Európai Tanács, azaz a tagállamok vezetőinek minősített többsége, az Európai Bizottság és az Európai Parlament) közösen elfogadták azt az új uniós jogszabályt, hogy 2021-től bevezetik a jogállamisági mechanizmust az uniós támogatások, források szétosztásánál.
A jogállamisági mechnanizmus lényege, hogy ha az EU kvázi kormányának szerepét betöltő, tagállamok feletti Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy tagállamban, például Magyarországon sérülnek a jogállamisági elvek (bíróságok függetlensége, hatalmi ágak szétválasztása, de elvben ide tartozhatnak az alapvető alkotmányos és emberi jogok is), ennek következtében pedig az uniós támogatások törvényes felhasználása veszélybe kerül, akkor az adott államtól meg lehet vonni az uniós támogatásokat.
Az EU állam- és kormányfőivel kötött új megállapodás értelmében a magyar és a lengyel fél azonban nem tudta keresztül vinni az akaratát: az uniós kifizetésekre vonatkozó jogállamisági kritériumok maradnak. A magyar és lengyel vétó legfeljebb csak bosszú lehetett volna egy olyan kudarcért, amit Budapest és Varsó a jogállamisági kritériumok tárgyalásakor nem tudott keresztülverni. Míg a jogállamisági mechanizmus bevezetéséhez elég volt a tagállamok minősített többsége, addig az uniós költségvetés és a pénzügyi segélycsomag elfogadásához viszont egyhangú döntés szükséges.
A Die Presse bécsi napilap brüsszeli tudósítója úgy tudja, az EU-költségvetés magyar-lengyel blokkolását az EU állam- és kormányfőinek három és féloldalas, jogi kötőerővel nem bíró, a jogállamisági mechanizmusól szóló állásfoglalásával oldották fel.
Az elfogadott szöveg pedig nem tesz mást, mint rögzíti az uniós tagállamok eddig is meglévő azon jogát, hogy egy új uniós jogszabályt a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bíróságán támadjanak meg. Ennek procedúrája az eddigi gyakorlat szerint nagyjából másfél-két évig tart, vagyis jó eséllyel a 2022-es magyarországi országgyűlési választás után születik csak ítélet.
A belga közszolgálati adó azonban úgy értesült: a Benelux-államok (Belgium, Luxemburg, Hollandia) azt szeretnék, hogy a bíróság gyorsított eljárásban döntsön, és akkor a jogállamisági mechanizmus 2022 előtt is alkalmazható lehetne.
Orbán Viktor a győzelmi jelentésében már nem a jogállamiságról beszélt, hanem hogy „megvédtük a magyarok pénzét”, ami annyiban igaz is, hogy ha vétóztak volna, nem tudott volna Magyarország a koronavírus-mentőcsomagból részesülni. Szerinte annyiban „győzött a józan ész“, hogy elmaradtak „az ideológiai viták“. De azt Orbán is elismerte: számos olyan javaslat maradt az asztalon, ami nem fog Budapestnek tetszeni.
A megállapodást azonban az Európai Parlamentnek is el kell még fogadnia ahhoz, hogy ezek hatályba is léphessenek. Az Európai Parlamentben azonban eddig erős többsége volt annak, hogy a jogállamisági mechanizmus alkalmazásában nem lehet kompromisszum, azaz változatlan formában kell hatályba léptetni 2021-től.
(Fotók: Európai Tanács fotószolgálata)
