Megjelentek az extraprofitadó részletei

Soproni kihelyezett kormányülésen döntöttek a rezsi- és honvédelmi alap felállításáról, illetve az azt finanszírozó extraprofitadó kivetéséről, aminek összege 2022-ben meghaladja a 800 milliárd forintot, jövőre pedig eléri az 1000 milliárd forintot. A bankokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, valamint a légitársaságokat érintő extraprofitadók célzottak és átmenetiek, idén és 2023-ban kell fizetni.

A legnagyobb extraprofit-különadót a háború gazdasági következményeiből nagy profithoz jutó bankoknak és az olajár emelkedéséből nagy profithoz jutott Molnak kell fizetni. A rezsivédelmi és honvédelmi alap bevételéhez hozzájárulnak egyéb költségvetési bevételek is: az alkohol és dohánytermékek jövedéki adója, a cégautó adó, a bányajáradék, egyes nem a lakosság által fizetett energiatermék jövedéki adója, a népegészségügyi termékadó (pl. energiaitalok, sós snackek esetén kivetett „chipsadó”), és egyes alkalmi munkák utáni adók is emelkedni fognak.

Hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevételből 2022-ben 10 százalékot, 2023-ban 8 százalékot kell befizetni.

Tranzakciós illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára). A tranzakciós illeték megegyezik a normál mértékkel, azaz 0,3 százalék, de fizetési műveletenként legfeljebb 10 ezer forint.

Kőolajtermék-előállítóknál a különadó mértéke 25 százalék, az alapja pedig az Oroszországból származó és a világpiaci nyersolaj árkülönbözetének hordóban mért mennyiségének a szorzata. Ezen felül a hazai kitermelésű olaj- és gáz bányajáradéka is nő.

A villamos energia átvételére jogosult termelőknél a különadó 65 százalék.

A légitársaságoknak a Magyarországról induló utasok száma után kell megfizetni az adót, a tranzitutasok után nincs fizetési kötelezettség. Utasonként 3900 forint az adó mértéke, ha az utasok az Európai Unió területére, emellett Albániába, Andorrába, Bosznia-Hercegovinába, Észak-Macedóniába, Izlandra, Koszovóba, Lichtensteinbe, Moldovába, Monacóba, Montenegróba, Nagy-Britanniába, Norvégiába, San Marinóba, Svájcba, Szerbiába vagy Ukrajnába utaznak. Az ezen kívüli országokba utazó utasonként 9750 forint az adó mértéke.

A gyógyszerforgalmazókat (és nem a gyártókat) sújtó adó alapja a tárgyhavi vényforgalmi adatok alapján adódó társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral arányos részére a 10 000 forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 százalékos, a 10 000 forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 százalék.

Távközlési cégeknél a pótadó alapját az adóévi nettó árbevétel jelenti. Az adó mértékét sávosan határozzák meg. Az adóalap egymilliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék, 1 milliárd forint felett, de az 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, 50 milliárd forint felett, de a 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, 100 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék.

Kiskereskedőknek a kiskereskedelmi adójának az adóévre 365 napra számított összege 80 százalékával azonos összegű kiskereskedelmi pótadót kell megállapítania, megfizetnie.

A biztosítóknak a biztosítási pótadót a biztosítási díj alapján kell fizetni. Ennek mértéke sávosan változik. 2022-ben magasabb a díjbevétel nagyságától és a szolgáltatástól függően 2-14 százalékig terjed. 2023-ban ugyanez 1-7 százalék lesz.

Emelkedik a dohánytermékek, az szeszes italok jövedéki adója, valamint a népegészségügyi adó mértéke is, azaz a „snackadó” vagy „chipsadó” is.

(MTI, telex.hu)