Skip to main content
2025. március 27., Csütörtök, Hajnalka névnap

2019. nov. 30. Szombat, 01:00 | EÜ | Mindenki ügye

Marad a rabszolgatörvény, az Alkotmánybíróság helyben hagyta a botrányosan elfogadott jogszabályt

A taláros testületet nem érdekelték az olyan apróságok, minthogy bárki szavazhatott bárki helyett.

Nem ütközik az alaptörvénybe az Alkotmánybíróság (AB) szerint a rabszolgatörvényként elhíresült tavaly decemberben elfogadott jogszabály - hirdette ki kedden a legfőbb bírói testület az ugytudjuk.hu szerint. A törvény miatt Bősz Anett, a Liberálisok országgyűlési képviselője fordult utólagos normakontrollért az AB-hoz, hozzá kapcsolódva több panasszal is éltek az ellenzéki képviselők.

Emlékezetes, tavaly a Fidesz-KDNP parlamenti többsége egy botrányos ülésen fogadta el a "munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVI. törvényt". A parlamenti ellenzék igyekezett megakadályozni a végszavazást, miután a kormánypárti elnöklésű Országgyűlés lesöpörte az összes módosító javaslatukat, illetve a megelőző vita során megvonták tőlük a szót. Az ülésen végül a kormánypártiak a képviselői kártyájuk nélkül szavaztak, a levezető elnök nem volt a pulpituson, illetve ellenzéki jegyzője sem volt a parlamentnek. Áder János köztársasági elnök aláírta a törvényt.

Az Alkotmánybíróság szerint a jogszabály elfogadása nem ütközött szabálytalanságba, sem a levezető elnök helye (nem a pulpituson volt), sem az ellenzéki jegyző hiánya és kormánypárti helyettesítése, sem a képviselői szavazás nem volt szabálytalan vagy törvénysértő. Az AB szerint kulcsfontosságú, hogy az Országgyűlés működőképes legyen, az ellenzéki obstrukcióval szemben hozott lépések jogszerűek voltak. A döntéssel kivétel nélkül minden bíró egyetértett.

A jogszabály az éves túlórakeret 400 órára való kibővítéséről rendelkezett. Ez egyes munkahelyeken azt eredményezheti, hogy év 50 munkanappal többet dolgozhatnak a munkavállalók, lényegében elveszítve a "szabad szombat" vívmányát. A törvény azt is rögzítette, hogy a túlórákat a munkáltatóknak elegendő három év alatt rendezni, azaz előfordulhat, hogy egyeseknek akár 150 extra munkanapjuk után kezdik csak el kifizetni a többletmunkát.

A törvény ellen Budapesten, és Egerben is zajlottak tüntetések.