Megérkezett az idei első hó
Nem ütközik az alaptörvénybe az Alkotmánybíróság (AB) szerint a rabszolgatörvényként elhíresült tavaly decemberben elfogadott jogszabály - hirdette ki kedden a legfőbb bírói testület az ugytudjuk.hu szerint. A törvény miatt Bősz Anett, a Liberálisok országgyűlési képviselője fordult utólagos normakontrollért az AB-hoz, hozzá kapcsolódva több panasszal is éltek az ellenzéki képviselők.
Emlékezetes, tavaly a Fidesz-KDNP parlamenti többsége egy botrányos ülésen fogadta el a "munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVI. törvényt". A parlamenti ellenzék igyekezett megakadályozni a végszavazást, miután a kormánypárti elnöklésű Országgyűlés lesöpörte az összes módosító javaslatukat, illetve a megelőző vita során megvonták tőlük a szót. Az ülésen végül a kormánypártiak a képviselői kártyájuk nélkül szavaztak, a levezető elnök nem volt a pulpituson, illetve ellenzéki jegyzője sem volt a parlamentnek. Áder János köztársasági elnök aláírta a törvényt.
Az Alkotmánybíróság szerint a jogszabály elfogadása nem ütközött szabálytalanságba, sem a levezető elnök helye (nem a pulpituson volt), sem az ellenzéki jegyző hiánya és kormánypárti helyettesítése, sem a képviselői szavazás nem volt szabálytalan vagy törvénysértő. Az AB szerint kulcsfontosságú, hogy az Országgyűlés működőképes legyen, az ellenzéki obstrukcióval szemben hozott lépések jogszerűek voltak. A döntéssel kivétel nélkül minden bíró egyetértett.
A jogszabály az éves túlórakeret 400 órára való kibővítéséről rendelkezett. Ez egyes munkahelyeken azt eredményezheti, hogy év 50 munkanappal többet dolgozhatnak a munkavállalók, lényegében elveszítve a "szabad szombat" vívmányát. A törvény azt is rögzítette, hogy a túlórákat a munkáltatóknak elegendő három év alatt rendezni, azaz előfordulhat, hogy egyeseknek akár 150 extra munkanapjuk után kezdik csak el kifizetni a többletmunkát.
A törvény ellen Budapesten, és Egerben is zajlottak tüntetések.
