Elindult a nyomozás a Lenkey-ügyben az adatok visszatartása miatt
Lezárult a 2022. évi népszámlálás harmadik, és egyben utolsó szakasza is. A határidőig 4,6 millió lakás- és 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be, a végleges eredményt állami adatbázisok felhasználásával állapította meg a KSH. Várhatóan az idei volt az utolsó hagyományos népszámlálás Magyarországon. A tervek szerint a következő összeíráshoz az adatokat már kizárólag adminisztratív források feldolgozásából fogja kinyerni a statisztikai hivatal.
November 28-án lezárult a 2022-es népszámlálás. A pótösszeírásban részt vevőkkel együtt, akik az elmúlt héten (hétfőn zárult az önkormányzati adatszolgáltatás lehetősége), a települési jegyzőt felkeresve tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek, összesen 4,6 millió lakáskérdőív, és 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be a népszámlálás rendszerébe – utóbbi a becsült várható népesség 96 százaléka. A még hiányzó adatokat állami adatbázisokból pótolja a KSH.
A Népszava információi szerint a KSH-hoz legfeljebb 9,3 millió állampolgárról érkezhetett adat, miközben a lakosságszám 9,68 millió. A lap szerint sokan lehetnek olyanok, akik már külföldön élnek, nincs is magyarországi lakásuk, így eleve bele sem kerültek a népszámlálásba, vagy ha van is ingatlanjuk itthon, nem jutott el hozzájuk a népszámlálási felhívás.
Az első volt az idei népszámlálás, amikor teljesen elektronikusan zajlott az összeírás – igaz az első napokban össze is omlott a rendszer, terheléses támadás miatt most is folyik nyomozás.
Október 1. és 19. között mindenki önállóan tölthette ki a kérdőívet, majd a számlálóbiztosi szakaszban, és a pótösszeírás során a számlálóbiztosok táblagépen rögzítették az interjú keretében megadott adatokat. A népszámlálás online szakaszában alig három hét alatt 3,2 millió címről összesen 7 millió személyi kérdőív érkezett be a rendszerbe.
A népszámlálások, így a most záruló cenzus során nyert adatok is a nemzeti adatvagyon részét képezik. A következő időszakban a döntéshozókat támogató elemzők, a tudományos kutatók, a gazdasági élet szereplői kiterjedten használják majd ezeket az adatokat a stratégia-alkotásban, fejlesztések megalapozásában.
indexkép: MTI/Kovács Anikó
