Megérkezett az idei első hó
A kormány április 10-én döntött a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásáról, majd tíz nappal később át is írta azt. Az Egri Ügyek a jogszabály értelmezésben kevésbé jártasak számára most megpróbálja elmagyarázni a sok vállalkozás számára hasznos támogatás lényegét.
A koronavírus-járvány miatt a vállalkozások nemzetgazdasági ágtól függetlenül jelentős kereslet-visszaesést szenvedtek el, melynek következménye, hogy az elvégzendő munkát a jelenleginél kevesebb dolgozó foglalkoztatásával is meg tudnák oldani. Ez egyenes úton vezetne a létszámelépítéshez, melyet mind a munkaadók, mint a kormány el kíván kerülni: a cégek nem szeretnék „elengedni” a jól bevált a munkatársakat, az állam pedig szeretné elkerülni a tömeges munkanélküliséget.
Így a gazdaságvédelmi akcióterv keretében rendeletet hoztak a munkaadók támogatása érdekében. A rendelet szerint azok a cégek kaphatnak támogatást, melyek a kereslet csökkenése miatti feladatkiesést nem a létszám leépítésével, hanem a munkavállalók munkaidejének csökkentésével oldják meg.
Amennyiben egy adott munkavállaló munkaidejét csökkentik (a most életbe lépő szabályozás szerint 15-75%-kal) és ebbe a munkavállaló is beleegyezik, akkor az állam vállalja, hogy a kieső munkaidőre járó bér 70%-át megtéríti. Tehát, ha például egy teljes munkaidős munkavállaló bére 200 ezer Ft, és a napi munkaidő a két fél közös megegyezésével négy órára módosul (azaz 50%-ra csökken), akkor a munkavállaló csak 100 ezer Ft bérhez jutna. Az állam azonban a fennmaradó 100 ezer Ft 70%-át, azaz 70 ezer Ft-ot megfizet támogatásként a munkaadónak, melyet végső soron a dolgozó kap meg.
Tehát gyakorlatilag az állam „állja” a dolgozó eredeti munkabérének 35%-át. Ez az összeg kevesebb is lehet, hiszen ha a munkaadó csak 30%-kal csökkenti a munkaidőt, akkor végső soron a teljes bér 15%-át téríti meg.
Ez egészen biztos nem az a támogatás, melyet a munkaadók vártak. Hiszen egy bezárt szálloda, vagy egy leálló gyár esetén a dolgozókat napi 2-6 órában sem lehet továbbfoglalkoztatni (legalább is hosszú távon biztosan nem), arról nem is beszélve, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékokat továbbra is meg kell fizetni a foglalkoztatónak.
A dolgot tovább bonyolítja, hogy a dolgozóval 50%-ot el nem érő munkaidő-kiesés esetén „egyéni fejlesztési időben” kell megállapodni, ami tulajdonképpen arról szól, hogy a munkavállaló felszabaduló idejében se tétlenkedjen, hanem képezze vagy képeztesse önmagát. Ez a fenti példát követve azt jelenti, hogy a kieső idő (például heti 20 óra) 30%-át, azaz hat órát képzéssel kell tölteni a munkavállalónak. Hogy ez milyen formában történhet, arról a kormányrendelet nem tesz említést.
Nagyon leegyszerűsítve egy 200 ezer Ft-os alapbérrel rendelkező munkavállaló esetén így nézhet ki a dolog egy hétre vetítve:
- 20 óra: a munkavállaló dolgozik a munkahelyén, ezért 100 ezer Ft bért kap
- 14 óra: a munkavállaló nem dolgozik, a kieső időre 70 ezer Ft bér járna neki, ezt az állam átvállalja a munkaadótól
- 6 óra: a munkavállaló nem dolgozik, képzi önmagát, melyért 30 ezer Ft-ot kap a cégtől.
Így végeredményben a munkaadónak 130 ezer, az állam 70 Ft-ot kellene fizetni. Szélsőséges esetben, ha egy munkavállaló munkaideje a negyedére, azaz napi két órára csökken, akkor a munkaadójától 50 ezer Ft bért kapna, a maradék 150 ezer Ft 70%-át, azaz 105 ezer Ft-ot megtérítené a munkaadónak az állam, egyéni fejlesztésre pedig nem lenne szükség.
A figyelembe vehető bérnek van felső korlátja, mely a minimálbér kétszerese. A támogatás nem alanyi jogon jár, hanem a munkaadónak és a munkavállalónak az illetékes Kormányhivatalhoz kell együttesen kérelmet benyújtania, mégpedig elektronikus úton. A Kérelem nyomtatvány kitöltése viszonylag egyszerű: az eredeti szabályozással ellentétben a munkaadónak nem kell igazolnia azt, hogy a munkaidő csökkentése egyértelműen a koronavírus-járvány miatt történt, elég erről nyilatkoznia a megfelelő rubrika beikszelésével.
Természetesen ezt a támogatást sem veheti minden munkaadó igénybe, hiszen mint bármilyen más, európai uniós forrásból finanszírozott pályázat esetén, bizonyos ágazatok ki vannak zárva. Ugyanígy nem igényelhetik a támogatást a „nehéz helyzetben lévő” vállalkozások (melynek egzakt definícióját jogszabály határozza meg), a frissen alakult cégek, a korábban bírsággal sújtott, vagy köztartozással rendelkező vállalkozások, stb. Azok a cégek sem nyújthatnak be kérelmet, melyek már valamilyen más, állami támogatást kaptak a munkavállalók foglalkoztatásához, ilyen lehet a foglalkoztatás-bővítő bértámogatás, a munkahelyteremtés, a vagy a munkahelymegőrzés támogatása. Ez teljesen logikus döntés, hiszen a szóban forgó esetekben a dolgozókra a munkaadó amúgy is foglalkoztatási kötelezettséget vállal. A csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása maximum három hónapra kérhető, melynek során a dolgozók munkaviszonya rendes felmondással nem szűntethető meg.
A fenti példa alapján egy ötfős cég három hónapra hozzávetőlegesen egymillió Ft-ot kapna. Ennek fejében három hónapig nem mondhatna fel a támogatásban részesülő dolgozóknak, bizonyos esetekben képzést kellene biztosítani nekik, sőt, ha valaki felmond közülük, azt köteles lenne pótolni. A leírtak tükrében erősen kétséges, hogy ez a támogatási forma eltántorítja-e létszám-leépítési szándékuktól a vállalkozásokat. Arról nem is beszélve, aki támogatáshoz szeretne jutni, annak elég szép mennyiségű papírt kell kitöltenie is beküldenie a Kormányhivatalba elektronikusan hónapokon keresztül.
Támogatásért valamennyi heves megyei vállalkozásnak a Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályához kell fordulni. Elérhetőségeik itt találhatók meg: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/heves/--/foglalkoztatasi-foosztaly.
A felnőtt magyar lakosság 7 százaléka már el is veszítette a munkáját a járvány miatt
És sajnos még csak most kezdődött a gazdasági válság. Magyarország teljes felnőtt lakosságának hét százaléka vesztette el a munkáját a koronavírusjárvány miatt - írja az Ipsos legfrissebb reprezentatív felmérése alapján a 444. Az alapfokú képzettségűek közül 13 százaléknyian vesztették el mostanra a munkájukat.
