Megérkezett az idei első hó
A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd nyáron megállapodott arról, hogy a 2022-es országgyűlési választáson mind a 106 egyéni választókerületben egy-egy közös jelöltet állítanak a fideszes indulóval szemben. Majd ősszel az is eldőlt, hogy a hat ellenzéki pártnak közös programja lesz.
Időközben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtott egy módosító javaslatot, amellyel az ellenzéki összefogást nehezíti meg. A módosítás alapján ugyanis az ellenzéki pártoknak jóval nehezebb lesz külön listát állítani, ha pedig közös lista mellett döntenek, akkor magasabb lesz a bejutási küszöb.
Részben erre reagálva adtak most ki újabb közös közleményt, amelyben azt írták: "a megváltoztatott választási szabályokhoz alkalmazkodva győzelemre készülnek", amelynek esetén 2022-ben "kormány- és korszakváltás" lesz. Emellett azt is bejelentették, hogy közös miniszterelnök-jelöltet állítanak:
A pártelnökök kinyilvánították, hogy a felkészülési menetrend alapján a demokrata ellenzéki szövetség legkésőbb 2021. október 23-án – az előválasztások lebonyolítását követően – közös miniszterelnök-jelölttel és 106 közös jelölttel áll a választók elé.
– fogalmaztak.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A közlemény szerint az ellenzékiek a készülő programmról szóló egyeztetési folyamatba bevonnak szakmai és civil szervezeteket, valamint szakszervezeteket. A civilek pedig az előválasztásban is részt vesznek majd a pártok elépzelései szerint:
Az előválasztásokkal kapcsolatban megállapodás született arról, hogy az előválasztások lebonyolításába bevonják a civil szervezeteket, valamint – figyelemmel a kormányzóképességre, a közösen képviselt alapértékek elfogadása esetén – az előválasztásokon civil jelöltek indulását is lehetővé teszik.
– áll a szövegben.
Az ellenzéki pártok emellett azon véleményüket is kinyilvánították, hogy "a Fidesz-kormány láthatóan nem készült fel a járvány második hullámára, nem készítette fel az egészségügyi rendszert, elkésett és szűkmarkú intézkedésekkel próbálja kezelni a járvány társadalmi és gazdasági következményeit". Ezért arra szólítják fel a "Fidesz-rezsimet", hogy a második hullám idején "kizárólag a magyar emberek védelmével, az egészségügy és a gazdaság megsegítésével foglalkozzanak, ne hatalomtechnikai kérdésekkel".
Átírja a választási törvényt a kormány úgy, hogy azzal alátegyen az ellenzéki összefogásnak
