Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemre rekordszámban felvételiztek
Az Alkotmánybíróság (Ab) a honlapján pénteken közzétett határozatában kimondta:
nem alkotmányellenes az egészségügyi dolgozók védőoltásra kötelezése.
A kormány rendelkezése értelmében az első oltást szeptember 15-ig kellett beadatniuk valamelyik koronavíros elleni vakcinát, majd később a harmadik (egydózisú oltóanyag esetében egy második) oltást is előírtak. Aki nem oltatja be magát, annak foglalkoztatotti jogviszonyát meg kell szüntetni, és felmentési vagy felmondási idő, illetve végkielégítés sem illeti meg. A kötelezettség alól csak azok mentesülnek, akik számára egészségügyi indokból ellenjavallt az oltás beadatása, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja.
Az MTI híre szerint a rendeletek alkotmányosságát több száz indítványban támadták az érintettek. Álláspontjuk szerint a sérelmezett rendelkezések sértik az emberi méltósághoz, illetve az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez való jogot, valamint a testi és lelki egészséghez való alapjogot. Az indítványozók szerint a kormányrendeletek aránytalanul súlyos joghátrányt fűznek a védőoltás felvételének elmulasztásához, és az elérni kívánt cél szempontjából észszerűtlenek.
![DMOHA20210302009](/uploads/content/MIXMAX%20-%20Minden%2C%20ami%20m%C3%A1shova%20nem/2021/december/DMOHA20210302009.jpg)
Az Ab az indítványokat egyesítette és Juhász Miklós alkotmánybíró vezette öttagú tanácsában soron kívül járt el. Most közzétett határozatukban az indítványokat elutasították, és kimondták:
a támadott szabályozás az egészségügy működésének folyamatosságát, a betegellátás biztonságát, a betegek élethez és egészséghez való jogának érvényesülését szolgálja.
A testület többek között hivatkozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontjára is, amely szerint a közegészségügyi célok, így különösen egy súlyos járvány indokolhatja végső eszközként kényszerítő jogi eszközök alkalmazását. Jelen ügyben az oltás felvételéért a jogalkotó, amikor hátrányos jogkövetkezményeket helyezett kilátásba az oltás felvételének elmulasztása esetére, "kétségtelenül erős nyomást gyakorolt az egészségügyben dolgozókra", akik a betegekkel közvetlenül érintkeznek. A jogalkotó célja az volt, hogy nőjön az átoltottság a járványhelyzet leküzdése szempontjából legkritikusabb ágazatban, az egészségügyben – tudatták.
Az Ab szerint a védőoltásra kötelezés jelen esetben az egészségügyi önrendelkezéshez való jog arányos korlátozásának minősül,
a támadott szabályozás szerinti szankció megalkotása nem jelentett az indítványozók egészségügyi önrendelkezési jogába való aránytalan és e jog lényeges tartalmát sértő beavatkozást.
Az előírt alapjogi korlátozás szükséges és arányos az Ab megítélése szerint, ezért a testület elutasította a kormányrendeletek támadott rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat.
A határozat teljes szövege IDE KATTINVTA linken olvasható.