Több száz indítványban támadták azoknak a rendeleteknek az alkotmányosságát, amelyek a koronavírus elleni védőoltás beadatására kötelezték az egészségügyi dolgozókat.

Az Alkotmánybíróság (Ab) a honlapján pénteken közzétett határozatában kimondta:

A kormány rendelkezése értelmében az első oltást szeptember 15-ig kellett beadatniuk valamelyik koronavíros elleni vakcinát, majd később a harmadik (egydózisú oltóanyag esetében egy második) oltást is előírtak. Aki nem oltatja be magát, annak foglalkoztatotti jogviszonyát meg kell szüntetni, és felmentési vagy felmondási idő, illetve végkielégítés sem illeti meg. A kötelezettség alól csak azok mentesülnek, akik számára egészségügyi indokból ellenjavallt az oltás beadatása, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja.

Az MTI híre szerint a rendeletek alkotmányosságát több száz indítványban támadták az érintettek. Álláspontjuk szerint a sérelmezett rendelkezések sértik az emberi méltósághoz, illetve az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez való jogot, valamint a testi és lelki egészséghez való alapjogot. Az indítványozók szerint a kormányrendeletek aránytalanul súlyos joghátrányt fűznek a védőoltás felvételének elmulasztásához, és az elérni kívánt cél szempontjából észszerűtlenek.

Az Ab az indítványokat egyesítette és Juhász Miklós alkotmánybíró vezette öttagú tanácsában soron kívül járt el. Most közzétett határozatukban az indítványokat elutasították, és kimondták:

A testület többek között hivatkozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontjára is, amely szerint a közegészségügyi célok, így különösen egy súlyos járvány indokolhatja végső eszközként kényszerítő jogi eszközök alkalmazását. Jelen ügyben az oltás felvételéért a jogalkotó, amikor hátrányos jogkövetkezményeket helyezett kilátásba az oltás felvételének elmulasztása esetére, "kétségtelenül erős nyomást gyakorolt az egészségügyben dolgozókra", akik a betegekkel közvetlenül érintkeznek. A jogalkotó célja az volt, hogy nőjön az átoltottság a járványhelyzet leküzdése szempontjából legkritikusabb ágazatban, az egészségügyben – tudatták.

a támadott szabályozás szerinti szankció megalkotása nem jelentett az indítványozók egészségügyi önrendelkezési jogába való aránytalan és e jog lényeges tartalmát sértő beavatkozást.

Az előírt alapjogi korlátozás szükséges és arányos az Ab megítélése szerint, ezért a testület elutasította a kormányrendeletek támadott rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat.

A határozat teljes szövege IDE KATTINVTA linken olvasható.