Kigyulladt a szarvaskői lovastábor
Bár már március eleje óta jelen van a koronavírus Magyarországon, továbbra sincs nyoma annak, hogy emiatt megugrottak volna a halálozási statisztikák itthon – derül ki a Központi Statisztika Hivatal legfrissebb, szerdán közölt adatainak összesítéséből. Az Azonnali korábban még február vége és április közepe között foglalkozott a halálozási számokkal, és már akkor is úgy tűnt, a járvány egyelőre nem érezteti hatását.
Az idei adatokból az látszik, hogy az év 1. és 28. hete között – ami idén a december 30. és a július 12-ei közötti időszakra esett – összesen 68 981 ember halt meg. Ezzel szemben tavaly ugyanezen időszakban 72 763-an, míg a 2015 és 2019 közötti évek átlaga szerint 72 320-an hunytak el, vagyis a koronavírus hazai feltűnése ellenére az elmúlt öt év átlagához képest idén még 4,8 százalékkal kevesebben is haltak meg az év első huszonnyolc hetében.
Csütörtökig egyébként Magyarországon 600-an haltak meg igazoltan koronavírusban, de ha csak az első 28, július 12-ig tartó hetet nézzük, akkor ez idő alatt 595 halottat regisztráltak. Augusztus 6-ig összesen 4 597 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak már Magyarországon, július 12-én ez a szám még 4324 volt. És míg jelenleg az aktív fertőzöttek száma csütörtökön 534 fő, a KSH által az év 28. hetének végéig közölt július 12-ig ez a szám 603 fő volt.
Az év első huszonnyolc hetében persze voltak olyan hetek is, ahol a 2020-as halálozási mutatók valamivel felülmúlták az elmúlt öt év azonos időszakban rögzített átlagát. Például a 12. (március 16-22.) héten jelentősen többen haltak meg idén, mint 2015 és 2019 között átlagosan. De ugyanez volt a helyzet például a 15. (április 6-12.) és a 16. (április 13-19.) heteken is.
Természetesen az csak merő találgatás, hogy ezek a megugrások betudhatók-e a koronavírusnak, mindenesetre a koronavírus miatti hazai halálozások április elején robbantak be igazán, pont akkor, amikor a koronavírus is a leginkább terjedt az országban.
Persze a kedvező számok nagyban köszönhetők annak, hogy a koronavírus olyan mértékben sosem terjedt el Magyarországon, mint más, jóval érintettebb országokban, így a világjárványnak esélye sem volt jelentősen megdobni a halálozási mutatókat. De mivel tavasszal az emberek többet maradtak otthon, az is közrejátszhat, hogy például kevesebb közlekedési baleset is történhetett. Emellett viszont az egészségügyi ellátás is takaréklángon volt, elmaradtak a halasztható műtétek.
(Via Azonnali.hu)
