Elkészült az Állomás tér
Szerdán jelentette be a miniszterelnök, hogy a kormány a magas infáció, vagyis a növekvő árak ellen küzdve hat élelmiszer, a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, illetve a 2,8 százalékos tehéntej árát február elsejétől rögzíti, nem lehetnek drágábbak, mint amennyibe 2021. október 15-én kerültek.
Vagyis ugyanúgy jár el velük, mint novemberben a benzinár és a gázolaj ára esetében; a HVG ez utóbbiak bejelentése után írta meg, hogy két héttel korábban még
maga a miniszterelnök beszélt arról a parlamentben, hogy az árbefagyasztás kockázatos lépés.
Orbán az árbefagyasztást javasló jobbikos Dudás Róbert kérdésére akkor azt mondta:
az árbefagyasztás egy olyan lépés, amelyből nagyon nehéz visszajönni, és összevissza hatásmechanizmusok járnak vele együtt a gazdaságban, és ha azt nem monitorozzuk előre jól, akkor lehet, hogy több kárt okozunk, mint amennyi hasznot hajtunk.
Ugyan a miniszterelnök már ekkor sem zárta ki ezt a lépést, de azt javasolta, inkább tegyenek meg minden más lépést, ami segít elviselni a növekvő infláció jelentette terheket.
Támogassuk például a munkavállalókat, emeljük meg a minimálbért, mert ha több a bér, akkor elbír az ember magasabb árakat is
– fogalmazott Orbán Viktor.
Ehhez képest két hét múlva váratlanul bejelentette az üzemanyagárak rögzítését, január 12-én szerdán pedig ugyanezt meglépte az említett élelmiszerek árával is.
De vajon monitorozták-e előre jól az élelmiszerárak befagyasztását? Tervezik-e kompenzálni a kereskedőket és a termelőket az ár rögzítése miatti esetleges bevételkiesés miatt?
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón elmondta:
Az árstop okozta veszteségen valószínűleg osztoznak a kiskereskedők, a termelők és az élelmiszeripari cégek,
akiket a kormány nem fog kompenzálni.
„Nem vagyunk senkivel szemben sem rosszindulatúak, de úgy gondoljuk, hogy van közös teherviselés” – fogalmazott Gulyás, aki szerint ez az intézkedés biztos jelentős hatással jár, de a kiskereskedelemben keletkező éves profitnak – ami 140-150 milliárd forint – csak a töredékét teszi ki, az árstop okozta bevételkiesés biztosan „nem éri el” a 20 milliárd forintot.
Ezt a cikket az Azonnali szállította.
