Nehezen találnak napszámost a kertészetek – Van, ahol már 15 ezres napidíjat kínálnak
A fiatalokat nem vonzza az ágazat, a külföldiek pedig inkább Nyugat-Európába mennek dolgozni.
Évente körülbelül 50-80 milliárd forint bevételkiesést jelent a munkaerőhiány, illetve a munkaerő minősége a zöldség-gyümölcs ágazatnak, miközben a szektor termelési értéke 300 milliárd forint
– nyilatkozta a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.
A becslések szerint az ágazatban összesen mintegy 140 ezer főállású dolgozik, a részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt azonban 200-250 ezer embernek ad munkát. Noha a mezőgazdasági munkák legalább középfokú szakképesítést igényelnének, a szakember szerint az esetek 80-90 százalékában a munkáltatók csak betanított munkásokat találnak, és még belőlük is hiány van. Fokozza a problémát, hogy a fiatalok számára nem vonzó már ez az ágazat, hiába nőttek a bérek jelentősen az elmúlt években:
Egy napszámos az északkeleti országrészben ugyan még csak 8-10 ezer forint körüli napi bért keres, az ország középső és nyugati részében azonban már napi 10-12 ezer forint alatt senki nem megy a földekre, de nem ritka a 15 ezer forint körüli napszám sem, és mindez a nem szakképzett fizikai munkaerőre vonatkozik.
A külföldi vendégmunkások számára sem vonzó alternatíva a magyar agrárium: az ukrán és a román munkaerő inkább Nyugat-Európában vállal munkát.
Apáti Ferenc elmondása szerint a munkaerőhiány területi visszaesést is okozott elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban, azaz
ma már kisebb területen termesztik az adott gyümölcsöt vagy zöldséget, mint korábban.
A legnagyobb munkaerő-igénnyel rendelkező ágazatok – például a kajszi- és az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, a kézi betakarítású szabadföldi és a hajtatott zöldségek – esetében jelentős, 30-40 százalékot közelítő vagy meghaladó volt a területi visszaesés az elmúlt tíz évben. Stagnálásra vagy esetleg enyhe növekedésre csak a viszonylag kevés munkaerőt igénylő ágazatok – például a bodza, a dió, a meggy, a szilva – és a totálisan gépesített szabadföldi zöldségek voltak képesek.
A FruitVeB elnöke hangsúlyozta:
A munkaerőhiány mostanra olyan kritikussá vált, hogy a zöldség-gyümölcstermesztők kénytelenek elfogadni azt a tényt, egyáltalán nem biztos, hogy akkor és annyi emberrel tudnak aktuálisan dolgoztatni, mint amennyire éppen szükség lenne. Emiatt pedig kénytelenek a szükségesnél tovább a fán hagyni a gyümölcsöt vagy a földben a zöldséget, ez viszont alapvetően befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét is egyaránt.
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, kövessen bennünket az EGRI ÜGYEK Google Hírek oldalán!
Legfrissebb híreink
