Kigyulladt a szarvaskői lovastábor
A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek törvényjavaslatát a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) átalakításáról – írta meg a HVG a Pénzügyminisztérium hétfői közlése nyomán.
A törvénytervezet értelmében 18 millió forintra emelik a bevételi értékhatárt, de csak azok választhatják majd az adózási formát, akik a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók.
Az új katásoknak így csak magánszemélyektől származhat bevétele,
kivételt képeznek a taxis személyszállítást végzők (akiknél a kizárólag lakossági értékesítés a szolgáltatás jellegéből fakadóan a gyakorlatban megvalósíthatatlan lenne). Mindez azt is jelenti, hogy a Bt.-k is kikerülnek a katások köréből – teszi hozzá a hvg.hu.
Fontos változás az is, hogy az adó mértéke minden kisvállalkozónak havi 50 ezer forint lesz.
Hamar átvernék a parlamenten
A miniszteréium közleménye szerint amennyiben az Országgyűlés megszavazza, az új kata szabályai már idén szeptember 1-jén hatályba lépnek. A választásról szóló nyilatkozatokat legkésőbb szeptember 25-ig kell benyújtani az adóhivatalhoz. Azok, akik nem kívánnak élni az új kata lehetőségével, választhatják az átalányadóra váltást is (ezeknek a vállalkozóknak több idejük lesz az átállásra, ők 2022. október 31-ig jelenthetik be az átalányadó választását).
Mint azt a Telex kiszúrta, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt kérte a kormány nevében, hogy az új katás törvényjavaslatot kivételes eljárásban tárgyalják, így már kedden meg is szavazhatják.
"Felnégyelésről" beszélt a könyvelők egyesületének elnöke
Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) elnöke úgy kommentálta a törvénytervezetet a 444-nek nyilatkozva, hogy ez gyakorlatilag egy "felnégyeléssel" ér fel, a katázás ma ismert formájának ezzel vége lesz. Mint elmondta, az új szabályok nemcsak az ügyvédeket vagy az állatorvosokat szorítanák ki az egyszerűsített adónem alól, de a mellékállású katázás felszámolásával kiszorítanák onnan a rokkantakat és a nevelőszülőket is.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyarországi kisadózók száma 2015 és 2021 között 130 ezerről 450 ezerre nőtt, ezzel pedig az összes foglalkoztatotton belüli arányuk 3-ról csaknem 10 százalékra emelkedett ebben az időszakban. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy a tervezett változások hány embert érintenek a több mint 400 ezer katás közül.
Bizonyos dolgokon nem változtatnának
A tekintetben nincs változás, hogy a katásoknak továbbra is az adott hó 12. napjáig kellene befizetni az adót. A meghatározott bevételi határértéket túllépő bevétel-részt után is megmarad a 40 százalékos adó, amit 2023. február 25-éig köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.
A katás vállalkozó a társadalombiztosítási, illetve a munkanélküli ellátások esetében havi 108 ezer forint alappal számolhat ez – lényegében változatlan, hiszen 50 ezer forint után eddig is ennyivel lehetett számolni (más kérdés, hogy az új szabályok megjelenéséig volt egy havi 75 ezres befizetési lehetőség is, amely után eddig 179 ezer forintos alappal lehetett számolni – jegyzi meg a HVG cikke).
A kisadózó vállalkozók tételes adójának megfizetése az alábbi közterheket váltja ki az adóalanyiság időszakában:
– a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
– a saját maga után fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék megállapítása, bevallása és megfizetése;
– a szociális hozzájárulási adó megállapítása, bevallása és megfizetése.
A tételes adó megfizetésével a kisadózó nem mentesül az általa foglalkoztatott személyek foglalkoztatására tekintettel teljesítendő adókötelezettségek alól.
Frissítés: a délután folyamán az ellenzéki pártok is véleményt nyilvánítottak a törvényjavaslatról, a reakcióik ebben a cikkünkben olvashatók.
(Indexfotó: pikrepo.com)
