A baloldal egri jelöltje, Pál György mellett sorakozott fel Dobrev, Komjáthi és Vadai
Még április 29-én jelentette be szokásos heti kormányinfóján Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter bilaterális tárgyalásokba kezdett, hogy más országokkal közösen elfogadjuk egymás védettségi igazolásait.
Az első bejelentés nem váratott sokáig: Szijjártó még aznap Facebook-bejegyzésben ismertette követőivel, hogy Szerbiával és Montenegróval már sikerült megállapodni, de azóta már többször is bővült a lista: legutóbb május 14-én jelentette be a külügyminiszter, hogy immáron a Cseh Köztársaságba is lehet utazni.
Így jelenleg már 8 országba lehet karantén- és tesztkötelezettség nélkül beutaznia a magyarországi plasztikkártya-birtokosoknak, Bahreinben, a Cseh Köztársaságban, Észak-Macedóniában, Horvátországban, Szerbiában, Szlovéniában és Törökországban is elfogadják a magyar igazolást,
míg az ukrán külügyminiszter május 14-én bejelentette, hogy majd a későbbiekben kölcsönösen el fogják fogadni az ukrán, illetve a magyar védettségi igazolást, azonban hogy mikortól, még nem tudni. (Azonban nem mindenki szerencsés: a külföldi állampolgárok például eddig nem kapták meg a kártyájukat, bár Gulyás azt ígérte a május 13-i kormányinfón, hogy lassan ők is kézhez kaphatják.)
A bilaterális megállapodástól függetlenül a beutazáshoz kérhetnek egyéb okmányokat. Horvátországban például a határőrök azt is vizsgálják, hogy az illető mikor kapta meg a második oltását, így a védettségi igazolvány mellé az oltásról szóló kis fehér lapot is fel kell mutatni a belépésnél.
De hogyan lehet most beutazni a többi európai országba?
A legtöbb európai országban elég változatos szabályok vannak érvényben, annak ellenére, hogy ezt még korábban egységesíteni szerették volna az EU-ra és a schengeni övezetre nézve. Vannak ugyanis olyan tagállamok, ahol már elfogadják, ha valaki beoltotta magát egy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyeztetett koronavírus elleni oltóanyaggal, és
vannak olyan országok, ahol még az oltás ellenére is teszt- vagy karanténkötelezettséget írnak elő.
Az EMA jelenleg négy vakcinára mondta rá az igent: az amerikai-német fejlesztéső Pfizer-BioNTech, illetve az amerikai Moderna mRNS-vakcinái mellett a brit-svéd fejlesztésű Oxford/AstraZeneca csimpánzadenovírus-alapú vakcinája mellett áprilistól az amerikai Johnson & Johnson egydózisú vakcináját is engedélyezte.
Akiket ezekkel a szerekkel beoltottak, és ezt igazolni tudja, jelenleg karantén- és tesztkötelezettség nélkül utazhat Dániába, Finnországba, illetve Lengyelországba. Az ő esetükben egy angolnyelvű igazolás kell arról, hogy milyen oltóanyaggal mikor oltották be. Ha olyan vakcinával oltották be, amit az EMA még nem engedélyezett, abban az esetben vagy vállalniuk kell a karantént, vagy pedig egy teszttel kell igazolniuk, hogy nem fertőzőek.
Azonban vannak olyan európai országok, ahol nemcsak az uniós szerv által engedélyeztetett vakcinákat fogadják el.
Albániába például mindenféle korlátozás nélkül – azaz még teszteltetni se kell – lehet beutazni, de már Bulgária, Görögország, Grúzia, Koszovó, Moldova és Románia is jelezte, hogy ők ennél több vakcinát fognak elfogadni, így az oroszt és a kínait is.
Jelenleg mindössze hat olyan ország van, ahol csak nagyon extrém kivételek – elsősorban családlátogatás vagy munka céljából – esetén engedélyezik a beutazást: Írország mellett így járnak el Izlandon, Lettországban, Norvégiában, Oroszországban és Portugáliában is. Ezek az államok jelenleg nem is fogadnak turistákat.
Az alábbi térképen összeszedtük, hogy jelenleg miként lehet utazni a különböző államokba, ha valaki már megkapta a koronavírus elleni oltását:
Ha valaki még nem kapta meg az oltását, vagy valamilyen ok miatt nem szeretné magát beoltani a koronavírus elleni védőoltással, akkor a legtöbb országban vagy 10-14 napos karantén után tud szabadon mozogni, vagy pedig országonként eltérő szabályozás értelmében 24 vagy 72 óránál nem régebbi PCR- vagy antigénteszt bemutatásával tud mentesülni a karanténkötelezettség alól. Jelenleg csak Albánia fogad ezen kötelezettségek nélkül embereket, míg Olaszország bejelentette, hogy oltottságtól függetlenül csak negatív teszttel lehet belépni.
A 18 évnél fiatalabbakat, akik még nem biztos, hogy kaphatnak oltást, a legtöbb országban csak negatív teszttel engedik be, viszont van egy-két ország, ahol a szülő védettségi igazolása kiterjed az általa felügyelt 18 év alattira is – ilyen például Szerbia.
Az EU-tagállamok jórésze inkább a közös EU-s szabályozásra vár. Az Európai Bizottság még márciusban mutatta be digitális zöldigazolványról szóló javaslatát – amit az Európai Parlament azóta már átnevezett EU Covid-19 igazolványnak –, amit vélhetően június végén vezethetnek be. Ugyanakkor néhány tagállamban már május 11-én megkezdték a tesztelését a rendszernek. A javaslat lényege, hogy ne csak a védőoltást kapó emberek utazhassanak, hanem azok is, akik már átestek a betegségen, vagy egy negatív tesztet bemutatva igazolni tudják, hogy egészségesek, és nem fertőzőek. A javaslat értelme szerint az Európai Unión belül egységesítenék a jelenlegi nemzetállami szinten hozott különböző szabályokat a karantén-, illetve a tesztkötelezettség kapcsán.
Ugyanakkor fontos felhívni a figyelmet: jelenleg sok ország nem javasolja a beutazást, akkor sem, ha valaki egészséges vagy már kialakult nála a kínai koronavírus elleni védettség.
Utazás előtt érdemes a Magyar Konzuli Szolgálat remélhetőleg mindig naprakész oldalán tájékozódni, hogy az adott országban milyen járványügyi szabályok vannak érvényben, illetve milyen feltételek esetén mentesülhetünk a karanténkötelezettség alól!
Ezt a cikket az Azonnali szállította.
(Indexfotó: Balázs Attila / MTI)
